Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

40 IRODALOM. emelnünk a kitűnő betűrendes tárgymutatót, amely igen helyesen nem egy-egy törvényről vagy egy-egy részről, hanem az egész kötetről egységesen készült és egymaga több mint 50 oldalra terjed. Dr. Újlaki József. Dr. Sárffy Andor: A közkövetelések elsőbbsége a végrehajtási eljárásban. A szerző elsősorban az ingatlan árverési vételárát törvényes elsőbbséggel terhelő közkövetelésekkel foglalkozik. Abból kiindulva, hogy az ingatlan árverési vételárát a törvény szerint csak azok az adók és illetékek terhelik törvényes elsőbbséggel, amelyek az ingatlant közvetlenül terhelik, először azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mit kell érteni az ingatlant közvetlenül terhelő adók és illetékek alatt és a joggyakorlat eltérő döntéseinek beható ismertetése és bírálata után kifejti álláspontját, mely szerint csak azok az adók és illetékek esnek e fogalom alá, amelyek az ingatlan állaga és hozadéka után vettetnek ki, azok ellenben, amelyeket más adóalap után vetnek ki, akkor sem, ha az ingatlant dologilag — a tulajdonos változásától függetlenül — terhelik. Ezután rámutat arra, hogy a törvény csak adókról és illetékekről rendelkezik, e rendelkezést tehát más köztartozásokra, melyek nem adópótlékként szedetnek, kiterjeszteni nem lehet. (Ilyenek a fővárosi csatornaépítési és kövezési díjak, járdaépítési költség, burkolási járulék, vízdíj stb.) Kifejti végül azokat a közhitelű szempontokat, amelyek a törvényhozást az elsőbbséggel biró közkövetelések meghatározásánál vezették s kimutatja, hogy a törvényhozás csak azoknak a köztartozásoknak ad törvényes elsőbbséget, amelyek az ingatlan értékével természetük szerint arányban állanak, amelyek tehát nem vezethetnek arra, hogy az egész árverési vételárat e követelések emésszék fel. Ezenkívül azoknak is elsőbbséget ad, amelyek az ingatlan értékének emelkedése végett keletkeztek. (Szőlőíelújítási kölcsön stb.) Ezekután külön foglalkozik az elsőbbség kérdésével, ha végrehajtás tárgya ingatlan haszonvétele vagy haszonélvezete, kifejti, hogy ilyenkor több vonatkozásban más szabályok állanak. Végül foglalkozik az iparüzleti jog végrehajtás alá vonásának és a vállalati végrehajtásnak hozadékára törvényes elsőbbséggel biró követelések körével és azt az álláspontot foglalja el, hogy erre az esetre — amelyről a törvény nem rendelkezik — vissza az ingatlan hasznaira vezetett végrehajtás tekintetében fennálló szabályokat kell analógia útján alkalmazni. * Dr. Hajnal Henrik: A m. kir Kúria legújabb gyakorlata köte~ léki és nőtartási perekben. Budapest, 1936. 383 o. (Szerző kiadása.) A könyv orvosi munkákra emlékeztet. Tárgya a házassági betegségek tényállása és diagnózisa. Az orvos a kir. Kúria. A Szerző megelégszik azzal, hogy közli a látottakat. Biztosra veszem azonban, hogy a Szerző a kritikai feladatnak is eleget fog tenni valamely későbbi munkájában s kívánom, hogy ez a munka is oly értékes legyen, amilyen a most megjelent mű, amely három évi áldozatkész elmélyedés szülötte. A Szerző a házassági köteléki jog és a nőtartás kúriai joggyakorlatát közli az 1925—1935. évek időrendi sorrendjében. A könyv gyakorlati használhatóságát az ügyes s sok helyen eredeti tárgymutató teszi lehetővé és enyhíti a kronologikus módszer nehézségeit. Dr. Hajnal munkája mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati jogász teljes háláját érdemli. A pontos adatgyűjtés nyeresége a tudománynak. Szabadjon tehát a ügyelmet két ítéletre felhívnom. Az egyik a 2Ü6. oldalon 2190. szám alatt közölt ítélet, melynek elvi magja, hogy a férj jogosult felesége testi és egészségi állapota tekintetében a bizonyosságot megismerni. A férj nem valósít meg bontó okot azzal, hogy feleségét orvoshoz hívja. A másik ítélet a 237. oldalon 6399. szám alatt olvasható. A kir. Kúria a