Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

IRODALOM. 39 tott négy csoportban reformálja meg s ezek lesznek: 1. a törvénykezési, 2. közigazgatási, 3. vagyonátruházási, 4. okirati illetékek csoportja. Ugy halljuk egyébiránt, hogy ez a quadriologia most ujabban kibővül egy ötödik munkával, amelyben az illetékek kezelésére vonatkozó eljárási szabályok foglalkoztatnának össze hasonlóan a közadók kezelésére vo­natkozó szabályokhoz. Ez az ötödik munka egyébiránt még a jövő ze­néje s hallomás szerint a többi néggyel együtt ama hivatalos öszeállítá­sok sorában fog megjelenni, amelyekre az 1927: V. t. c. a pénzügy­minisztert fehataimazta és amelyek a hir szerint most közelednek a meg­valósulás felé. Ehhez képest a Vargha-féle programmnak megfelelő cso­portok közül eddig csak kettő, a vagyonátruházási illeték és a törvény­kezési illeték csoportja nyert törvényerejű rendezést. A Klug-Sárfy-féle Illetékjog első kötete ezt a két csoportott tár­gyalja, megtoldva még néhány, törvénnyel és törvény erejű rendele­tekkel szabályozott illetékkel, nevezetesen az értékpapír forgalmiadóval, a játékkártyailletékkel, a kamatjövedelmek illetékével, a sorsjegyilleték­kel, a fuvarozási illetékkel, a vadászjegyek és fegyverigazolványok ille­tékével. Ámbár az utóbb említett kisebb törvények és rendeletek a Vargha-féle elgondolás szerint inkább az okirati illetékek csoportjába tartoznak, mert ez a csoport lesz az omnibus-törvény, a hajléktalan iiletékek menedékhelye, még sem lehet kifogásolni, hogy a szerzők azo­kat ebben a kötetben tárgyalják, mert természetes, hogy a Vargha-féle programm megvalósítása előtt nem praejudikálhatnak a részleteiben még ismeretlen csoportosításnak. Ám ez a munka mindenek előtt kitűnő törvénykiadás, amely meg­bízhatóan tájékoztatja az olvasót az érvényben lévő törvényszövegről, s ez már önmagában is nagy érdemük a szerzőknek, mert az eredeti törvényeket már az 1927: V. t. c. is több szempontból módosította, de azok a szomorú pénzügyi események, amelyek 1931-ben a bankzárlat­hoz és a devizazárlatokhoz vezettek, az illetékjog területén is számos változtatást vontak maguk után. így az 5100 1931. M. E. számú rendelet az illetékjognak úgyszólván egész területén igen érzékeny szigorításokat és emeléseket hajtott végre. Ugyanakkor szakított a pénzügyi kormány­zat azzal a régebbi elvvel, amely szerint a bűnvádi eljárás illetékmentes volt és 1932. január 1-ével életbelépett a 7400,1932. P. M. számú rendelet, amely egyes bűncselekmények miatti eljárásban bevezette az illeték­kötelezettséget. De az újítások és módosítások sora ezzel nem zárult le. Gyors egymásutánban láttak napvilágot a legkülönbözőbb illetékügyi jogszabályok az időközben meghozott új törvényekben és rendeletekben, úgyhogy a jogászközönség a szerzőknek már azért hálás lehet, hogy könyvükben megtalálja a jelenleg élő törvényt és gyakorlatot. Ami e tekintetben a munka rendszerét illeti, az a törvényekben és rendeletekben kodifikált és a bírói gyakorlatban kialakult jogot oly módon tárja fel, hogy az alaptörvényekből és alaprendeletekből a hatá­lyukat vesztett részeket kihagyja és azok helyébe az új jogforrást szám­szerű pontos megjelöléssel iktatja be. A Jegyzet rovatban hiteles ma­gyarázattal kíséri a közölt érvényes joganyagot, a Jegyzet rovat után pedig külön Joggyakorlat rovat következik. A gazdag joggyakorlat köz­igazgatási bírósági döntvényekből, jogegységi megállapodásokból, elvi jelentőségű határozatokból és az egyes esetekben hozott és nem kifeje­zetten elvi jelentőségűnek elismert ítéletekből áll, amely, — hogy úgy mondjuk — erősségi fokozatnak az egyes határozatok melletti feltünte­tésére a szerzők különös gonddal ügyelnek. Az illetékrendszerünkre vonatkozó törvényes rendelkezésünkben és az azok nyomán kialakult joggyakorlatban rövid pár év alptt már annyi jelentős változás következett be, hogy a szerzőknek könyvük régi kiadását teljesen át kellett dolgozniok és hozzátehetjük, hogy ennek a feladatunknak igen dicséretre méltó módon tettek eleget; számíthatnak érte a jogászközönség hálájára. Mint a munka technikai előnyét ki kell

Next

/
Thumbnails
Contents