Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Hitelezési kötelezettség

HITELEZÉSI KÖTELEZETTSÉG. 325 nyugodtan hitelezhetek hitelezőmnek.15) — A kölcsönös beszámításoknak és az erre alapított kölcsönös hitelezéseknek előmozdítását intézményesen célozza: a folyószámla. A beszámítási joggal rokon a funkciója a kereskedelmi megtartási jognak is,16) amely úgy is fogható fel, mint a beszámítás jelzett gondolatának a kiterjesztése oly esetekre, amelyekben a voltaképpeni beszámítást a követelések egyneműségének a hiánya akadályozza.17) A hitelezési, birtokonkívülkerülési hátrány megelőzésére más esetekben is alkalmas az ismeretes jogszabály: dolo facit, qui petit, quod redditurus est.18) 3. Vannak azonban szerződéstípusok, melyeknél lehetetlen az egyidejű, kézen-közön teljesítés.19) Ily eset forog fenn, ha a pénzbeli, vagy egyéb, pillanatnyilag teljesíthető szolgáltatással szemben valamely időbelileg folyamatos ellenszolgáltatás áll, pl. dolog tartós használatának a nyújtása (bérlet, haszonbérlet), vagy tartós emberi munkateljesítmény (szolgálati szerződés), vagy akár folyamatos anyag-, energianyújtás (gáz, villany, víz), stb. Ilyenkor elkerülhetetlen az, hogy vagy az egyik, vagy a másik fél hitelezzen, és a szerződők megállapodására csak az marad, hogy melyikük járjon elől a maga szolgáltatásával, melyikük hitelezzen. A fontosabb idevágó esetekre a jog diszpozitiv szabályt ad. Ennyiben tehát a létrejött szerződéshez — ha nem is kógensen — maga fűzi az egyik pozícióban levő félnek hitelezési kötelezettségét. Nevezetesen úgy a bérletnél,20) mint a szolgálati 15 Amíg értesítést nem kapok, hogy tartozásomat másra engedményezte, abban is megbízhatom, hogy még változatlanul ő a hitelezőm. Tehát még mindig hitelezhetek neki és utóbb (bár valójában az én hitelezésemkor már nem ő volt a hitelezőm), beszámítással élhetek az engedményes ellen is. Ez épp a főcélja annak a szabálynak, hogy az adós érvényesítheti (nem csak az engedményezésig, hanem :) az engedményezésről való értesítésig keletkezett kifogásait. 18 KT 309. A rokonságot a beszámítással mutatja az a szabály is, hogy a „meghatározott rendelkezés" mellett átvett tárgyakra a megtartási jog nem gyakorolható, — hasonlóan PHT. 470.: Nincs helye beszámításnak oly követelés ellenében, amelynek meghatározott különleges rendeltetése van. — A hitelezési kockázat növekedésével (csőd, veszély) erősödik a megtartást jog (KT. 309. 2. bek.), pl. le nem járt követelések javára is gyakorolható lesz, amivel v. ö. a beszámításnak csődbeli és kényszeregyezségi szélesebbre-szabását (fent 14. j.). 17 Amit beszámítani lehet, arra nem kell megtartási jog. V. ö. Nagy Ferenc, Kereskedelmi Jog II. k. (VIII. kiad , 1913.), 155. 1. 8 j. és Grosschmidglossza, II. k. 471. is Paulus, Dig. 44., 4., L 8. pr.=50., 17., L 173., §. 3. Vagyis más jogcímen, más perben visszajárandót nem szabad perjogi korlátok miatt előbb kiadatni, hogy aztán külön kelljen visszakövetelni. Az elv bensőleg rokon a compensatio intézményével, amelynek történelmi kialakulásában tudvalevőleg szintén szerepet játszott (Windscheid—Kipp, id. m. 349. §. 3. j.). — A hitelezésre-kényszerítés kerülésén kívül természetesen más célokat is szolgálnak ezek az intézmények : pl. perökonómiait, hogy t. i. ne kelljen két pert lefolytatni egy helyett. i» V. ö. Z ögöd, Fejezetek (I. kiad.) II. k. 695. 1., sub 94. j. a). 20 MTjav 1501. Opt. 1100. BGB. 551. Svájci Obl.-R. 262. Jogállam XXXV. évf. 8-9. füzet. 22