Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Újabb kisérletezés a polgári jogszolgáltatás reformja körül. Az igazságügyminisztérium előadói tervezete

TOVÁBBI RAPSZODIKUS MEGJEGYZÉSEK. 321 semmiféle ügyvéd nem köteles biztosítékot letenni, — így tehát nincs semmi tárgya a helyettes ügyvédre vonatkozó fenti kijelentésnek. 6. A 44. §. egyebek közt akként rendelkezik, hogy a m. kir. Kúria, a m. kir. Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság és a m. kir. Legfelsőbb Honvédtörvényszék előtt csak olyan ügyvéd vehet részt a tárgyaláson, aki legalább 5 éven át ügyvédi gyakorlatot folytatott. Ezzel szemben a 75. §. azzal kezdődik, hogy „az ügyvédnek joga van az ország bármely bírósága és hatósága előtt ügyfelét képviselni1'. Megint csak lapsus, melyet melyet mellőzni kellene. Könynyen vezethet vitára, félreértésre, a 44. és 75. §§-nak egymásközti rivalitása. 7. A 76. §. az ügyvédi eskü szószerinti szövegét tartalmazza. Egyebek közt arra is esküszik az ügyvéd, hogy ügyvédi tisztében híven, pontosan és lelkiismeretesen fog eljárni. Nyomban ezután, a 77. §-ban, ennek egy külön bekezdésében, a Javaslat kötelezi az ügyvédet arra, hogy tartsa meg esküjét! Nem valami nagyon felemelő tudat az ügyvédek számára, hogy a Javaslat vagy nagyfokú feledékenységet, vagy az eskü erkölcsi komolysága iránti nagyfokú érzéketlenséget látszik róluk feltételezni. 8. A Javaslat 105. §-a és a Tervezet 105. §-a a „Jog'állam'1'-mai a következő kapcsolatban van: A Tervezet 105. §-a egyebek közt ezt mondja: „Az ügyédet nem illeti meg a költségmegtérítes és a munkadíj, ha megállapítható, hogy az érvényesített igény nyilván alaptalan volt és az ügyvéd az ügyfelet erre nem figyelmeztette". A „Jogállam" egyik állandó cikkírója a lapnak 1935. évi októberi számában „Alapos", — „Alaptalan", — „Nyilván alaptalan" című cikkben igyekezett kimutatni e rendelkezésnek teljesen elhibázott voltát. Eszmemenetének az volt a lényege, hogy igen nehezen ismerhető fel, vájjon az érvényesített igény alapos-e vagy alaptalan-e, vagy éppenséggel nyilván alaptalan-e, mert ez a három minősítés egymástól élesen el nem határolható, — sőt egy kissé nagyon összefolyó és egymásba fonódó. Külön hibáztatta a cikkíró a mondat végén olvasható azt a rendelkezést, hogy a nyilván alaptalan igény érvényesítéséért is megilleti az ügyvédet díjazás, ha az ügyfelet az igény nyilvánvaló alaptalanságára figyelmeztette. Igyekezett kimutatni, hogy ez a rendelkezés frivol helyzeteket fog kitenyészteni. Ugy látszik, hogy a cikk nem maradt egészen hatástalan. A Javaslat 105. §-a ugyanis a Tervezetnek szóbanforgó intézkedését nem teljes egészében vette át. Kihagyta belőle az ügyfél figyelmeztetésére vonatkozó részt. Egyébként szószerint meghagyta. Nem baj! A gyakorlatba ez az intézkedés úgysem tud majd átmenni.