Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 8-9. szám - Újabb kisérletezés a polgári jogszolgáltatás reformja körül. Az igazságügyminisztérium előadói tervezete
TOVÁBBI RAPSZODIKUS MEGJEGYZÉSEK. 319 „ha az törvénybe vagy más jogszabály rendelkezésébe ütközik, vagy az ügyvédség önkormányzatának az ország nemzeti jellegével összhangban álló békés működését veszélyezteti". Ugyané 43. §. 2. bek. az igazságügyminiszternek azt a jogát szabályozza, hogy felfüggesztheti a kamara önkormányzatát és a kamara hatáskörébe tartozó tennivalók elvégzésére miniszteri kiküldöttet rendelhet, „ha az ügyvédi kamara ismételten azt a határozatot hozza, amelyet az igazságügyminiszter megsemmisitett, vagy a törvénnyel vagy más jogszabállyal egyébként nyíltan szembehelyezkedik, vagy az állam érdekét veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a hatáskörébe tartozó tennivalók elvégzésere tartósan képtelenné válik". Ki ebben a rendészeti, közigazgatási, felügyeleti, vagy éppenséggel főfelügyeleti vonatkozásban az autoritativ megmondhatója annak, hogy mi ütközik valamely „jogszabályiba ? „Jogszabály az, hogy . . ." avagy: „Nincs jogszabály amely . . — ezek köztudomásszerüleg fölötte aggályos szólás-mondások akkor, ha a „jogszabály" valamilyen törvényre vagy egyéb tételes jogforrásra való utalással valahogyan nem konkretizáltatik. És ki az autoritativ megmondhatója annak, hogy mely tényállás mellett van jelen az ügyvédi kamara békés működésében az összhang az ország nemzeti jellegével és mely tényállás mellett nincs meg ez az összhang? És végezetül ki az autoritativ megmondhatója annak, hogy a kamara miféle magatartása ütközik az állam érdekébe? Ezekben a szónoki kérdésekben az „autoritativ" szó alatt azt értem, hogy: feltétlenül meggyőző, mindenkit feltétlenül megnyugtató. Ily értelemben pedig a feltett szónoki kérdésekre csak egy válasz van: autoritativ megmondhatója a kérdésekben foglaltaknak nincsen. Ha azonban a törvényhozó mégis reáruházza valakire, — jelen esetben az igazságügyminiszterre — a kérdések megválaszolására vonatkozó hatáskört, — akkor a kérdés megszűnik kérdésnek lenni, az igazságügyminiszter válasza a kérdéseket mindenkire nézve kötelezően elintézte, és a törvénytisztelet követelménye, hogy az elintézésbe mindenki ne csak törődjék, hanem nyugodjék is bele. Ám ez nem azt jelenti, hogy a törvényhozó ezzel a szabályozással jogi, vagyis érdemi elintézésre törekedett, hanem a szabályozásnak ez a módja nyilvánvalóvá teszi, hogy a törvényhozót a jogi érdekeken túlmenő egyetemes állam-raisonérdek késztette arra, hogy tételes autorizációt intézményesítsen. Ez pedig tiszta politikum. A politikumnak meg akár helyeslő, akár hibáztató taglalása kivül esik a jogi szaklap számára írott cikk keretein. 4. Nagyon jól esik elhagynom a politikumot és belemenekülnöm a jogászaiba. A 45. §. öt pontban sorolja fel azokat a kellékeket, amelyeknek cumulatíve kell meglenniök abban a magyar állampolgár férfiban, aki sikerre való kilátással kérelmezi az ügyvédi kamarába való felvételét. A 2. pont szerint a kérelmezőnek olyannak kell lennie:
