Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Újabb kisérletezés a polgári jogszolgáltatás reformja körül. Az igazságügyminisztérium előadói tervezete

318 TOVÁBBI RAPSZODIKUS MEGJEGYZÉSEK AZ ÜGYVÉDI TÖRVÉNYJAVASLATRA. Irta: Dr. KARTAL IGNÁC. Azért van a címben az a szó, hogy „további", mert egy megjegyzés-sorozat már megjelent a „Jogállam" 1935. évi szeptemberi számába írt cikkemben. Akkor a mostani Javaslat még csak Tervezet volt. Sem korábbi, sem a mostani megjegyzéseim nem foglalkoznak a Javaslatnak olyan részeivel, amelyeket csak dicsérni lehet. Pedig, — nem is csekély számban, — ilyenek is vannak! Ám a törvényszerkesztés fogalmilag a legmagasabbrendü szellemi tevékenység, — és ennek folytán az alkotónak nem jár ki dicséret azért, hogy jól tevékenykedett. így tehát nem dicséretképpen, hanem a szakkörökben általánosan uralkodó öröm szerény visszhangjaképpen mutatok rá arra, hogy a Javaslat alkotója elhibázottnak ismerte fel a Tervezet alkotójának ama álláspontját, hogy az ügyvédkérdés helyes szabályozása megkívánja az ügyvédek osztályozását nemzetiség, faj és vallás szerint. Ugyancsak általános a szakkörökben az azon való öröm is, hogy a Javaslat alkotója nem ért egyet a Tervezet alkotójának azzal a nézetével, hogy az ügyvédkérdés helyes megoldása csak úgy képzelhető el, ha minden ügyvéd óvadék címén 2000 P-t, tehát a magyar ügyvédi kar egyeteme — kereken — 15 millió pengőt bocsát kamatmentes kölcsönként az állam rendelkezésére. És most hadd következzenek az igazi, a szorosan vett megjegyzések, — jelentős és kevésbbé jelentős dolgokról. 1. A 19. §. arról intézkedik, hogy a választmányi tag és képviseleti közgyűlési tag bizonyos okokból — lényegileg indolencia okából — elveszti választmányi illetve közgyűlési tagságát. A tagság ekkénti elvesztéről az illetőt írásban értesíteni kell. „A tagság elvesztéséről szóló értesítés ellen" — mondja a törvény, — a tag előterjesztés nevü jogorvoslattal élhet. — Nyilvánvaló lapsus! Nem az értesítés ellen irányul az előterjesztés, hanem a határozat ellen, amely kimondta a tagság megszűntének beálltát. 2. A 40. §. 1. bek. statuálja az igazságügyminiszternek a kamarák feletti felügyeleti jogát. De ezt nem úgy mondja, hogy az ügyvédi kamarák felett az igazságügyminiszter a felügyeletet gyakorolja, hanem úgy, hogy a /öfelügyeletet. Minthogy azonban az igazságügyminiszter a kamaráknak egyetlen felügyelő hatósága, ennek a főfelügyelet szónak használata ugyancsak lapsus. De talán egyéb is: bevezetője a most következő politikumnak ? 3. A 43. §. 1. bek. szabályozza az igazságügyminiszternek mint felügyeleti (vagy /dfelügyeleti ? ?) hatóságnak azt a jogát, hogy hivatalból is megsemmisítheti a kamarának bármely határozatát,