Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Újabb kisérletezés a polgári jogszolgáltatás reformja körül. Az igazságügyminisztérium előadói tervezete

JEGYZETEK A K. T. 189. §-ÁHOZ. 317 gatólagos akaratelhatározására, tehát amennyiben kifejezetten nem foglalt állást igényének érvényesítése tekintetében, úgy — éppen ellenkezőleg mint a természetes személynél — az vélelmezendő, hogy sértett érdeke helyreállítását nem szorgalmazza, így például a r. t. megszűnésével kapcsolatban a társaság aktiváinak és passzíváinak vevője igazgatósági vagy közgyűlési határozat hiányában az általa ismert tényállás alapján nem léphet fel a vétkes igazgatósági tag ellen, jogelődje a r. t. jogán, mert a r. t. önmagának ilyen jogot nem szerzett, azaz sértett érdeke helyreállítását nem kívánta, csupán egy tényállás állott esetleg rendelkezésére, de ennek ismerete dacára sem nyilvánította azt az akaratát, hogy e tényállás alapján kötelmi jogot formáljon a károkozóval szemben. Minthogy pedig a társaság megszűnvén, sem igazgatósága sem közgyűlése nincs, nincs mód arra, hogy a jogutód esetleg alkalmas tényállás alapján olyan jogot gyakoroljon, melynek gyakorlására a r. t. sem nyilvánította akaratát, mely joga tehát nem létezett és a jogutódra ennélfogva át sem szállhatott. A károsult harmadik személy jogának érvényesítése tekintetében ugyancsak két lehetőség áll fenn, illetve két kártípust lehet megkülönböztetni. Az egyik a nyilt kár, amelynek jellemzője, hogy a r. t.-nak a konkrét károsodás tényéből kára nem merült fel, csupán harmadik személyek károsultak, e kár mennyiségét pedig az egyes károsultak kárkövetelésének összege határozza meg. Ilyen lehet pl. a mérleg valótlan adatai következtében a hitelezők terhére előállott kár. A másik az összegszerűen korlátozott kár, melynek jellemzője, hogy a r. t. is meghatározott összegű kárt szenvedett, harmadik személyek pedig e károkozás folytán szenvedtek károkat, ennélfogva kárukat csupán megállapított kárösszeg erejéig érvényesíthetik. Ilyen eset állhat elő akkor, mikor a részvénytársaság saját részvényeit megszerzi és ezek elértéktelenedése folytán következik be a kár. Míg az első esetben az okozott kár mennyisége nyíltnak mondható, amennyiben az összes kár mennyisége a károsultak felszámítása alapján állapítható meg, a második esetben az okozott kár korlátozott jellegű, aménnyiben a kár mennyisége meghatározott összeg, mely összegen felül az igazgatóság nem felelős, tekintet nélkül arra, hogy a károsult harmadik személyek milyen igényt támasztanak. Ilyen esetben a kárösszegnek ar. t. pénztárába való befizetése indokolt még akkor is, hogyha az összes részvényesek vagy a részvényesek egy része lépne fel a saját maga külön kárkövetelésével, — és csupán a r. t. pénztárán illetve mérlegén keresztül juthat a károsult részvényes tényleges kára megtérítéséhez vagy részben való megtérítéséhez aszerint, hogy a kárösszeg befizetése után a r. t. mérlege milyen eredménnyel zárul.