Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

FEJEZETEK A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KÖRÉBŐL. 21 Die Vorschrift des Abs. 1. Satz 2. findet keine Anwendung auí •ein Rechtsgescháft, durch das ein Recht an einer. Sache begründet • oder über ein solches Recht verfügt wird.***) Ferenczy (A nemzetközi magánjog kézikönyve, Budapest 1911.) helytelenül állítja egymás mellé (p. 266, 2 jegyzet) a német polgári törvénykönyv életbeléptetési törvényének idézett 11. cikkét és az olasz cödice civile disp. prel. 9. cikkét, mert az utóbbi cikk nem tartalmazza a német polgári törvénykönyv életbeléptetési törvénye 11. cikkének 2. bekezdésében statuált kivételt, hanem minden korlátozás nélkül fogadja el a locus regit actum szabályt. 4. A német polgári törvénykönyv életbeléptetési törvényének idézett 11. cikkével egyezően rendelkezik az 1898. január 15-én kelt japán törvény, melynek 8. cikke így szól: „Die Form eines Rechtsgescháfts bestimmt sich nach dem Gesetze, durch welches seine Wirkung bestimmt wird. Eine Form, welche dem Gesetze des Ortes der Handlung entspricht, ist wirksam, ungeachtet der Bestimmung des ersten Absatzes. Dies gilt jedoch nicht für Rechtsgeschafte, durch welche ein díngliches und -sonst eintragsbedürftiges Recht bestellt oder über ein solches Recht verfügt wird." 5. Az angol common law álláspontjáról v. ö. Walker, 1. c. p. 909, 13 jegyzet. Már most felvetődik következő kérdés: mi a jogi jelentősége a locus regit actum szabályának, vagyis : csak azon végintézkedés érvényes alakilag feltétlenül, mely a lex loci actus szerint létesült vagy • módjában áll a végrendelkezönek nemcsak a lex loci actus szerint, hanem valamely más jog szerint is végrendelkezni és ha igen, melyik ezen más jog ? más szóval: fakultatív vagy obligatorikus itt a locus regit actum szabály? A francia bírói gyakorlat idegen honosokkal szemben, ha a végrendeletet Franciaországban alkották, csak akkor ismeri el a végrendeletet alakilag érvényesnek, ha az a francia jog szabályainak megfelelő (Code civil, Petit Co^lection Dalloz, 33 kiad. Paris 1933, p. 373, 3 jegyzet: La disposition de Tart. 999 c. vciv. n'entraine pas réciprocité en faveur de l'étranger: la loi francaise ne reconnaissant valables que les actes testamentaires passés dans l'une des formes olographe, authentique ou mystique, le testament dressé en Francé par un étranger, dans les formes de sa loi nationale, dóit étre déclaré nuL) Ettől eltekintve a többi törvényhozók szerint a locus regit actum szabály csak fakultatív jelentőségű, más szóval: a végrendelkező nemcsak a lex loci actus szerint végrendelkezhet alakilag jogérvényesen, hanem azon ország törvényei szerint is, melynek honosa a végrendelkezés idejében (lex patriae , igy a magyar, olasz, görög jog szerint) vagy a német, japán és lengyel jog értelemében a lex loci actus és a lex causae szerint (lex causae, német terminológia szerint: das Erbstatut, azon jog, mely a végintézkedésre egyéb tekintetben is mérvadó), sőt az 1891. június 25-én kelt ') Ugyanígy az előbbi jegyzetben idézett lengyel törvény 6. cikk 3. pont.