Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI
22 DR. SCHWARTZ IZIDOR svájci szövetségi törvény szerint a végrendelkező három jog között is választhat, mert a törvény 24. és 32. cikkei igy intézkednek: 24'. cikk: Letzwillige Verfügungen, Erbvertrage und Schenkungen auf den Todesfall sind hinsichtlich ihrer Form gültig, wenn sie dem Rechte des Errichtungsortes oder demjenigen des Wohnsitzkantons zur Zeit der Errichtung des Aktes oder zur Zeit des Ablebens des Erblassers demjenigen des Heimatkantons des Erblassers entsprechen. , 32. cikk : Die Vorschríften dieses Gesetzes íinden auf die Auslánder, welche in der Schweiz ihren Wohnsitz habén, entsprechende Anwendung (Meili; Das internationale Zivil- und Handelsrecht, 1902., II. 161.) Nem helytálló Ferenczynek (1. c. p. 268.) azon állítása, hogy az 1876:16. t.-c. 34. §-ának rendelkezése szerint a végrendeletek alakszerűsége tekinetében két elv konkurrál egymással; a lex fori és a lex loci actus. Kétséget nem szenved, hogy az 1876:16. t.-c. 34. §-a csak azon esetet öleli fel, midőn a magyar honos külföldön tesz végrendeletet. Ez esetben a magyar honos jogérvényesen végrendelkezhet vagy a lex loci actus vagy a lex patriae szerint. Ugyanezen szabályt azonban arra az esetre is alkalmaznunk kell, ha a külföldi hazáján kivül rendelkezik, mert a magyar törvény semminemű támpontot nem nyújt a lex fori alkalmazására. Ha egy angol honos, kinek Magyarországon ingatlan vagyona van. Franciaországban végrendelkezik és végrendelete a francia jognak (code civil 970. cikk) megfelelő holográf végrendelet, akkor a magyar bíróság mint fórum rei sitae ezen végrendeletet érvényesnek fogja elismerni, habár a végrendelet a lex fori (a magyar jog) szerint két tanú hiánya miatt érvénytelen; sőt akkor is alakilag érvényesnek fogja elismerni, ha a francia jog szerint érvénytelen volna, de érvényes volna az angol jog szerint; de nem fogja a magyar bíróság a szóban forgó végrendeletet alakilag jogérvényesnek elismerhetni, ha esetleg a magyar jognak alakilag meg is felel, mert nincs oly magyar kolliziós norma, mely a magyar bíróságot felhatalmazná, hogy külföldi honosok külföldön alkotott végrendeletük alaki érvényességét a lex fori, azaz a magyar jog szerint bírálhassa el (ugyanígy helyesen dr. Zalán Kornél 1. c. p. 564.) Az 1894:16. t.-c. is csak az örökösödési eljárást szabályozza, de nem tartalmaz ilyen az anyagi jog körébe tartartozó kolliziós normát (Helyesen Kúria, Magánjogi döntvénytár III. 160; Ferenczy 1. c. p. 289. jegyzet 1.) A különböző törvényhozásoknak a végrendeletek alakszerűsége tekintetében egymástól eltérő intézkedései bőséges alkalmat nyújtanak elkerülhetetlen kolliziókra. Ezeknek elkerülését lehetővé teszi a hágai 1925. évi ötödik és a hágai 1928. évi hatodik nemzetközi magánjogi államkonferenciák öröklési jogi egyezménytervezeteinek 6. cikke (Profét d'une convention sur les conflits de lois en matiére de successions et de testaments; mindkét konferenciának ezen egyezménytervezetei egymással teljesen azonosak és csudálatos, hogy Walker „Internationales Priyatrecht" 1934-ben megjelent ötödik kiadása ezen egyezménytervezetekről nem vesz tudomást, valamint dr„. Zalán Kornél 1935-ben megjelent könyve sem.)