Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

20 DR. SCHWARTZ IZIDOR FEJEZETEK A NEMZETE. MAGÁNJOG KÖRÉBŐL. Irta: Dr. SCHWARTZ IZIDOR ny. kormányzósági tikár. A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI.*) Mely jog szerint kell végintézkedések alaki kellékeit elbírálni ?' Erre a kérdésre a „locus regit actum" jogszabály adja meg a választ. Már 13. és 14. századbeli irók, így Petrus de Bella Pertica, Cinus de Pistorio, Albericus de Rosate (Bar, Theorie und Praxis des ínternationalen Privatrechtes, 2 kiad. 1889., I. k. p. 341.) ismerik, ezen jogszabályt, de alkalmazása tekintetében a különböző törvényhozásokban még most is lényeges eltérésekkel találkozunk. A régebbi kodifikációk (a porosz allgemeines Landrecht, az osztrák polgári törvénykönyv és a francia code civil) nem vélték szükségesnek ezen szabály kimondását expressis verbis, mert kétségtelennek és közismertnek tartották (Walker: Internationales Privatrecht, 5. kiad. Wien 1934. p. 233, 23 jegyzet.) Más törvényhozások általánosan elismerik, hogy a végintézkedés alaki tekintetben érvényes, ha egyedül csak a lex loci actus szabályainak megfelelő. Ezek közé tartozik a magyar törvény (1876:16. t.-c. 34. §.), az olasz codice civile (disposizioni prel. art: 9), az 1856. október 29-én kelt görög törvény (7. cikk), a spanyol cod. civ. (11. cikk), a svájci 1891. június 25-én kelt szövetségi törvény. Vannak továbbá olyan törvényhozások is, melyek csak bizonyos korlátok között ismerik el a lex loci actus szerint alkotott végintézkedések alaki érvényességét. Ezen törvényhozások közé tartoznak: 1. A francia code civil 999. cikke, mely így szól : „Un Frangais qui se trouvera en pays étranger, pourra fairé ses dispositions testamentaíres par acte sous signature privée, ainsi qu' il est prescrit, en 1' article 970, ou par acte authentique, avec les formes usitées dans le lieu oú cet acte sera passé." A code civil tehát a locus regit actum szabály uralmát jelentékenyen korlátozza, amikor kimondja, hogy a francia honos külföldön csak vagy hazai joga szerinti holográf (code civil 970. cikk) vagy a végintézkedés helye jogának megfelelő közvégrendeletet alkothat (v. ö. Walker 1. c. p. 911—912.) 2. A hollandi polgári törvénykönyv 992. cikke szerint a hollandi honos külföldön jogérvényesen csak közvégrendeletet alkothat. 3. A német polgári törvénykönyv, melynek életbeléptetési törvénye (Einführungsgesetz 11. cikk) így szól: „Die Form eines Rechtsgescháfts bestimmt sich nach den Gesetzen, welche für das den Gegenstand des Rechtsgescháfts bildende Rechtsverháltnis massgebend sind. Es genügt jedoch die Beobachtung der Gesetze des Ortes, an dem das Rechtsgescháft vorgenommen wird. **) *) Jogállam, 1935. évfolyam p. 298-303. és dr. Zalán Kornél „A végintézkedések kellékei." Budapest, 1935., 549. kv. **) Ugyanígy az 1926. augusztus 2-án kelt és 1926. november 13-án életbelépett lengyel nemzetközi magánjogi törvény 5. cikke, de-, hozzáteszi: „wenn dieser Ort nicht zweifelhaft ist." A törvény német fordítását közlik : az Ostrecht 1926. (2-ik évfolyam) p 1090. s. kv. és Niemeyer, Zeitschrift für. intern Recht, 39 köt. p. 191-201.