Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI NEMZETKÖZI LIGA OKTÓBERI KONGRESSZUSA

282 SZ. A. tisztességgel, mert a tisztes kereskedelem alapelve a haszonra való törekvés és az, aki az önköltségi árat sem fedező árakon ad el, ezzel csak szakmabeli versenytársait károsítja meg és tünteti fel árdrágító színben, amiért is az ilyenfajta árrontás az üzleti tisztességbe ütközik. (C. P. IV. 1419/1936. „Kereskedelmi Jog" 1936. évi 7. szám.) Az árkérdéssel szoros kapcsolatban áll az áruházak kérdése is, amelyek versenyére a kiskereskedelem körében világszerte sok a panasz. Az áruházak gyakran olyan árakat hirdetnek, amelyek jóval a kis tételekben vásárló kiskereskedő beszerzési árai alatt vannak. Különösen az élelmi cikkeknél kirivóak az áruházak alacsony árai. A kormányzatok sok helyütt, igy nálunk is, rendeleti uton igyekeznek a kiskereskedelem segítségére sietni, a kérdésnek azonban érdekes versenyjogi vonatkozásai is vannak. A Kúria emiitett P. IV. 1419/1936. számú ítélete szerint ugyan az önköltségi ár nagysága tekintetében mindenkor a vállalat birtokosának egyéni helyzete az irányadó, a konkrét eset körülményei döntik el tehát mindig azt, hogy az eladási ár meghaladja-e az önköltségi árat és e tekintetben természetesen előnyben van a nagyüzem, amely nagyban vásárolván, lényegesen alacsonyabb beszerzési árat fizet. Figyelembe veendő azonban itten is, hogy az áruház, szemben az áruházak versenye által existenciálisan érintett kiskereskedelemmel, rendkívül sokféle cikket tart. Ezen cikkek között vannak olyanok, amelyek az áruháznak nagy hasznot biztosítanak, vannak olyan cikkek, amelyeket az áruháznak abból a célból kell tartania, hogy a vevő mindent, amit keres, az áruházban meg is találjon, vannak viszont olyan cikkek, amely'ek hasznot ugyan nem biztosítanak, de alkalmasak arra, hogy a vevőt az áruházba csábítsák és őt más, nagyobb hasznot biztosító cikkek vásárlására is rábírják. Az áruházak azért adják olyan olcsón a fűszer és élelmiszer cikkeket, mert ezáltal magukhoz csábítják a vevőt, aki naponta bejön ezek vásárlása céljából az áruházba és ilyenkor másfajta cikkeket is vásárol. Az áruház végeredményben keres, mert amit az egyik cikknél vészit, behozza a többin, azonban ez az üzleti módszer alkalmas arra, hogy pl. sok száz és száz fűszer és élelmiszer kereskedőt tönkretegyen. Bár e kérdés elsősorban törvényhozási rendelkezést igényel, mégis versenyjogi vonatkozásai is figyelmet érdemelnek. Az árkérdéssel szoros kapcsolatban vau még az ajándékozás kérdése is. A liga egyik legfontosabb feladatának tekinti az ajándékozás elleni nemzetközi küzdelmet, mert az ajándékozás egyszer megindulván, ajándék inflációt von maga után, melynek következménye az, hogy a gyárak és kereskedők már nem az árú minőségével és olcsóságával, hanem az ajándékozás mérvével versenyeznek, ami Kúriánk gyakorlata szerint is az üzleti tisztességbe ütközik. A fent előadottak mozaikszerű vázlatát próbálják adni mindazoknak az aktuális kérdéseknek, amelyeket a tisztességtelen verseny elleni küzdelem felvet. Mindezeknek a kérdéseknek par excellence nemzetközi jellegük is van, mert szinte egy időben merülnek fel ezek a problémák Európa összes országaiban. Kevés olyan téren van tehát szükség oly mérvű nemzetközi együttműködésre, mint a tisztességtelen verseny küzdelem