Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI NEMZETKÖZI LIGA OKTÓBERI KONGRESSZUSA

281 A TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI N EMZETKÖZI LIGA OKTÓBERI'KONGRESSZUSA. Ismert az a nagyszabású és eredményes tevékenység, amelyet a Tisztességtelen Verseny Elleni Nemzetközi Liga a tisztességtelen verseny leküzdése terén Európa majd minden országában kifejt. Az Európa-szerte éveken át dúló gazdasági válság a végsőkig felfokozta az ipar és kereskedelem minden ágában a gazdasági verseny-küzdelmet. A rendes versenyeszközök gyakran már nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a kereskedő és iparos megfelelő üzleti eredményt biztosítson magának és ezért a gazdasági élet majd minden ágában a versenytársak a legélesebb üzleti versenyeszközökhöz nyúltak, miáltal mind gyakrabban kerültek a versenytársak ellentétbe az üzleti tisztesség és jó erkölcs posztulátumaival. Nagy mértékben szaporodtak a bitorlás és utánzás esetei, a reklám mind hangosabbá válásával a szédelgő feldicsérési esetek, a mind hevesebbé váló versenyküzdelemben a befeketítési, vesztegetési és titoksértési perek. A vevőcsábítás, alkalmazottak elcsábítása, „kisteigerolás", valamint a védjegyes árúkkal űzött különböző visszaélések (kért áru helyett figyelmeztetés nélkül idegen áru kiszolgálása, idegen védjegyek átragasztása, kontroll jegyek eltávolítása) stb. stb. mind gyakrabban foglalkoztatták a bíróságokat. A vevőkörért való mindennapos küzdelemben mindinkább tért hódított a márkacikkekkel való árrontás. De mindezen jelenségek mellett, amelyek már régóta tipikus megnyilvánulásai a tisztességtelen versenynek, új és új problémák merültek fel, amelyeket specifikusan a "gazdasági válságban kiéleződött versenyküzdelem termelt ki. A kispénzű vevőt csak az „olcsóság" jelszóval lehet megfogni, gombamódra elszaporodtak tehát a kiárusítást és a legkülönbözőbb indokokkal alkalmi árusítást hirdető reklámok. Ezek a jelenségek tették szükségessé hazánkban az 1933. évi XVII. t.-c.-nek meghozatalát. Az árkérdés egyéb vonatkozásokban is mindinkább előtérbe került. Az a bírói gyakorlat, amely márkacikkek előírt árának be nem tartását zárt reverzális rendszer fennforgása esetén tisztességtelen versenynek minősiti, már régebbi keletű. Míg azonban régebben az árrontási probléma csak a márkacikkeknél merült fel, az utóbbi években számos más vonatkozásban is aktuálissá vált. Ismeretes a német bírói gyakorlatban a híres benzinkút eset, amikor a benzinkartell az outsidert úgy hengerelte le, hogy az illető vidéki körzetben (de csakis ott) következetesen az outsider árai alá szállította le a saját árait. A német bíróságok ezt tisztességtelen versenynek minősítették, mert az olyan verseny, mely kizárólag a versenytárs megsemmisítésére irányul, (Hinderungs—Wettbewerb) ellenkezik a megengedett verseny alapelveivel, amelynél a versenytárs csak a maga szolgáltatásainak objektív előnyeivel veheti fel a versenyküzdelmet. (Leistungs—Wettbewerb.) De felmerült az árkérdés egyéb vonatkozásaiban is. A megszorult kereskedők és iparosok gyakran beszerzési áron alul, minden haszon vagy regié költség kalkulálása nélkül dobták piacra árúikat, vagy kínálták üzleti szolgáltatásaikat. Ez sem egyeztethető össze az üzleti