Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Az ellátás ellenértékének érvényesíthetősége az alkalmazott betegsége esetében

AZ ELLÁTÁS ELLENÉRTÉKÉNEK ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGE 271 késedelem tényálladéki elemei állapíthatók meg, mely körülmény pedig azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a természetbeni ellátás pénzbeli ellenértéke nem érvényesíthető. Megjegyzendő, hogy az elutasító döntéseknél az alkalmazott kényszerítő körülmények nélkül tagadta meg az egyébként rendelkezésre bocsátott természetben való élelmezés igénybevételét. Megvitatás tárgyát képezte a továbbiakban, hogy az a körülmény, hogy az alkalmazott önhibáján kívül jut abba a helyzetbe, hogy a természetbeni ellátást nem veheti igénybe, ez a körülmény a kérdés eldöntése szempontjából bír-e ügydöntő jelentőséggel. A megbeszélés tárgyát képező újabb német bírói döntés indokolása szerint a fenti körülmény a döntés szempontjából lényeges. A német bírói döntés annak indokolásában felveti a kérdést, hogy a szolgálati szerződés sajátos sui generis jellegére való tekintettel, a merev kötelmi jogi szabályok alkalmazhatók-e a maguk szigorúságában, különös tekintettel az 1934. évi „Arb. O. G." 2. §-ára. Kiemeli azt is, hogy a német K. T. 63. §-ának rendelkezéseiből csak az a következtetés vonható le, hogy függetlenül a kötelmi jogi szabályokra az élelmezés ellenértéke is kiadandó az alkalmazottnak, mert a szigorú kötelmi jogi szabályok, melyek a hitelezői késedelemre és a szolgáltatás lehetetlenülésére vonatkoznak, szemben állanak azzal az elgondolással, melyet a német K.T. 63. §-a szem előtt tartott. Utal az ítélet többek között arra a szokásjogi szabályra is, hogy amennyiben a természetbeni teljes ellátást élvező házi cselédek szabadságra mennek, úgy a lakás és élelmezés költségek részükre abban a mértékben megfizetendck, amennyit a munkaadó magának ezáltal megtakarít. De nézzük most a német irodalmi álláspontokat. Heinrich Titze 4) szerint különbség teendő aszerint, hogy az alkalmazott, ki szolgálata teljesítésében vétlen baleset miatt ideiglenesen gátoltatik, abban a helyzetben van-e, hogy a természetbeni szolgáltatásokat átveheti; ha igen, úgy érvényesítheti természetesen úgy a készpénzfizetést, mint a naturáliákat is; viszont ha pld. az alkalmazott betegsége folytán kórházi vagy házi ápolásban részesül, ez esetben a munkaadó részéről nyújtandó természetbeni járandóságokat illetőleg hitelezői késedelemben lesz, az utólagos teljesítés pedig a szóbanforgó természetbeni szolgáltatásokat illetőleg lehetetlen, ennélfogva nincsen törvényes alapja annak, hogy a munkavállaló utólag a naturáliák ellenértékét érvényesíthesse. Hasonló állásponton vannak Oertmann, Planck—Gunkel és Hueck—Nipperdey. 4) Ehrenberg : Handbuch des ges. Handelsrechts II. kötet 755. old.