Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Az ellátás ellenértékének érvényesíthetősége az alkalmazott betegsége esetében

270 DR. SCHWARTZ TIBOR Megjegyzendő, hogy előfordul, hogy egyes bírói ítéletek tudományos jogelveket is lerögzítenek ítéleteikben ; így a német R. G. egyik ítéletében 1922-ben leszögezte azt az elvet, hogy: „Das Recht ist nicht Selbstzweck, sondern lediglich Schutz und Sicherung der Interessen der Bürger des Staates, und zwar einmal der personlichen, sodann aber vor allém der wirstschlaftlichen Interessen. Diese Interessen stehen daher beherrschend hinter den Rechtsátzen und Rechtssegeln, die zu ihrem Schutze dienen".1) A munkajog az a terenum, hol a gazdasági és társadalmi tényezők éles szembenállása miatt, a felmerült eseteknek megnyugtató módon való elintézése, illetve megoldása sok esetben nehézségekbe ütközik. Itt mindjárt reá kell mutatnom arra, hogy hazánkban, hol kötelező magánjogi törvénykönyv hiányában, a pusztán keretül szolgáló teljesen hézagos munkaügyi rendelet mellett, lényegileg a bírói joggyakorlat állapítja meg a munkaügyi jogszabályokat, a helyzet bizonyos tekintetben egyszerűbb mint ott, hol egyrészt a szabályok alkalmazásánál tekintettel kell lenni egyrészt a magánjogi kódexekre; másrészt az újabb keletű modern munkaügyi jogszabályokra. Reámutatnak erre egyes német munkajogi írók is, így pld. Dersch ;2) ki lényegileg szembeállítja a B.G.B-ban szabályozott szolgálati szerződést, mint vagyonjogi kötelmi jogviszonyt ama jogviszonnyal, melyet ő munkaügyi vonatkozásban személy' jogi jogközösségnek (personenrechtliche Rechtsgemeinschaft) minősít. Utalok ezzel kapcsolatban még Siebert3) érdekes fejtegetéseire ; ki egyébként reámutat arra, hogy az 1934. évi német „Arb. 0. G." 2. §-ában kiemelt „Treupflicht" gondolat átsegít a nehézségeken. De hogy ezek a kérdések nem csak akadémice vethetők fel, hanem a gyakorlati életben a jogszolgáltatás terén tényleg fel is merülnek igazolja a Juristische Wochenschrift 1936 május 1-i számában leközölt 58. sz. jogeset is. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy ha az alkalmazottat meghatározott készpénzbeli fizetés mellett teljes élelmezés is megillette és megbetegedése folytán kórházba került, a hat hétre szóló fizetésén felül, igényelheti-e az élelmezés ellenértékét. A német joggyakorlat két régebbi ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkalmazottnak hasonló jellegű kereseti igénye nem helytálló ; még pedig főleg arra való tekintettel, hogy az esetben, ha a munkavállaló a neki felajánlott, természetbeni ellátást nem veszi igénybe, úgy részéről a hitelezői !) Juristische Wochenschrift. J. 1922. 1910. 2) Über eine künftige Neuregelung der Zeugnisausstellung im Arbeitsrecht. 3) Das Arbeitsverhaltniss in der Ordnung der nacionalen Arbeit.