Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az orosz emigráns nemzetközi státusa

AZ OROSZ EMIGRÁNS NEMZETKÖZI STÁTUSA. 17 A menekültügy megoldását a XX. század legilletékesebb szerve, a Népszövetség vette át, mely menekültügyi főbiztosságot szervezett s azzal dr. Nansent bízta meg. Dr. Nansen nemcsak arra törekedett, hogy pártfogoltjainak anyagi helyzetét megjavítsa, hanem azok jogi helyzetének rendezésére is törekedett. 1922. júliusában tartatott meg Genfben az ö általa összehívott kormányközi konferencia, melynek értelmében az orosz menekültek személyazonossági igazolványokat kaptak azon ország hatóságaitól, amelyben a menekült tartózkodik. (Lásd Magyarországon a M. Kir. Belügyminiszter 187.800/1923. VII. sz. rendeletét a menekült orosz állampolgárok utazásának és itttartózkodásának szabályozása tárgyában.) Ez a kormányközi megállapodás 1924. május 31-én és 1926. május 12-én kiegészíttetett és 1929. októberében huszonkilenc állam által elfogadtatott. De a Nansen-útlevél tulajdonképpen csak személyazonossági igazolványt jelent és nem rendezi a jogi helyzetet magát. Az orosz emigráció jogi bizottságot szervezett, melyhez kiváló orosz jogtudósok és diplomaták tartoztak, akik memorandumot dolgoztak ki, melyet Genf 1927. október 7-én jóváhagyott. A menekültügyi főbiztos 1928. január 31-én körlevelet intézett minden érdekelt országhoz, konferenciára hívta őket össze, melyet 1928. július 28-án tartottak meg Genfben. Az üléseken orosz és örmény jogi szakértők vettek részt, akik még 1928. május 28-án együttes memorandumot dolgoztak ki és terjesztettek elő a politikai menekültek jogi helyzete tárgyában. A menekültügy problémáját összehasonlítva más kérdésekkel, melyek megoldása a Népszövetség feladata volt, nem tekintették nagyfontosságúnak és nem nyújtott alkalmat híres szónokoknak szép és nagy beszédek tartására. Az emigráció képviselőinek helyzete nem volt könnyű és egyszerű. Az emigráció képviselőinek nagyon sok alkalmazkodó képességgel, tapintattal és ügyességgel kellett eljárniok, majd a közvetlen kezdeményt kellett megragadniok, majd azt a hálátlan feladatot kellett vállalniok, hogy a Népszövetség bizonyos köreinek az emigránsokkal szemben tanúsított elutasító magatartását enyhítsék. De teljes tudatában voltak annak a jelentőségnek, hogy nemzetközi megegyezések útján jogi státust akarnak kivívni, az orosz menekültek részére, még abban az esetben is, ha az ilyen megegyezést nem minden a népszövetségben képviselt állam írná is alá, de írják alá legalább azok az országok, melyekben az emigráció többsége él, hogy ilyen nemzetközi megállapodás útjéh a világ politikai állhatatlanságának lehetőségeit ártalmatlanná és veszélytelenné tegyék és az emigráció egynémely területén kivívott jólétét és fejlődését biztosítsák. A tanácskozásokból öt ülés után megállapodás alakult ki az orosz és örmény menekültek jogi státusára nézve (arrangement du 30 juin. 1928. relatív au statut juridique des réfugiés russes et arméniens), melyet Németország, Ausztria, Belgium, 2 Jogállam XXXV. évf. 1. füz.