Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A H.T. 77., 80. és 83.pr.-ainak szerkezeti kapcsolódása

262 DR. TÓTH GYÖRGY. Ha a bírói gyakorlat ebben az irányban nem változik meg, a m. kir. Kúria elnökének az ellentétes elvi kijelentések alap­ján meg van a törvényben biztosított joga arra, hogy a H. T. 77. és 83. §-okra vonatkozó helyes törvényértelmezést a jogá­szi közvéleményt oly megnyugtatólag irányító jogegységi dönt­vényben állapíttassa meg. Ha pedig a törvény szerint járható mindezek az utak nem vezetnek a házas-felek szempontjából könnyelmű és a bírósági gyakorlat szerint könnyű bontások nagymérvű csökkenésére: akkor a törvényhozásnak is meg kell szólalnia. Eladdig a házas­sági anyagi jog reformálásra nem szorul. Sajnos, ezideig nem rendelkezem oly statisztikai összeállí­tással, amely a lakosság és a jogilag fennálló házasságok szá­mához viszonyítva — a bontási százalékot részletesen föltün­tetné, de a betekintett statisztikai adatok a bontások nagymérvű emelkedésére mutatnak. Én úgy nézem, hogy a ma érvényes házassági törvénynek a törvényhozó célkitűzéséhez szabott gya­korlati alkalmazása a bontások számát nagyobb mérvben és hatékonyabban apasztaná, mint azt a Pp. módosítására vonat­kozó javaslatban felvetett gondolatoktól várni lehet. Szerintem a bírói gyakorlat megváltozása a társadalom követelését fokozottabban fogja kielégíteni, mint a jelzett ter­vezet megvalósulása. Ezzel a bírói gyakorlat megváltozásának a súlyát kívánom kiemelni, azonban a kifejtettek irányvonalában a javaslatban fel­vetett gondolatok megfelelő formulázását is a családvédelem szem­pontjából üdvös és időszerű kormányintézkedésnek tartom.*) ban önálló bontóokul nem érvényesítheti, ez nem akadályozza azt, hogy ne jöhessen figyelembe annak az elbírálásánál, hogy jogos volt-e a felpe­res nőnek a közös háztartásból való eltávozása (K. 4861—1929.) 4. Kúria: Az első bíróság ítéletének a Il-od bíróság által fentartott az az indoka, mely szerint a felperesnek a durva bánásmód miatt emelt panaszra alapított kereseti joga az 1894: XXXI. t.-c. 83, §-a szerint elenyé­szett, ehelyütt is elfogadtatik. (1901. II. 5. — 6407-1900.) Ha a bíróságok a folyamatos bontóok fogalmát elejtenék, akkor a fennálló bontóokok igen nagy százaléka elesnék és így a bontóperek sikeres indításának lehetősége óriási méretben csökkenne. *) Jacobi B.: A bpesti tábla: 7862-1904. sz. és a Curia 6121/ 1904. sz. Ítéleteinek kritikájaként ezeket mondja : A törvény a 80. §. a) pontjában világosan megmondja, hogy az a) pontra alapított sértésnek a 76—78. §-ok, tehát a 77. §-ban felsoroltakon kívül kell esnie. Concedálom, hogy a jus aequum szempontjából a bírósá­gok ellenkező gyakorlata a jogkereső közönség megnyugvásával találko­zik ... de a jus strictum szempontjából ez újabban meggyökerező bírói gyakorlat a törvény szellemével feltétlenül ellenkezésben áll. Mégis: helyesen ismerték fel bíróságaink az élet jelenségeit s a válni készülő felekre igazságtalanul háruló ama terhet, mely feltétlen következménye lenne a 77. §. és a 80. §. a) pontja szigorú alkalmazásá­nak. (J. n. 1905. évf. 555. 1) Ez világos állásfoglalás. Szabatos beállítás. A bíróságok a válni akaró felekre tekintettel ezt akkor így látták. A kérdés csak az, hogy a megváltozott társadalom — erkölcsi szempontból ma is helytálló-e ez a gyakorlat?

Next

/
Thumbnails
Contents