Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A német nép büntetőjoga

263 XA NÉMET NÉP BÜNTETŐJOGA.* Irta: DR. AUER GYÖRGY, kir. főügyészhelyettes, egyet. m. tanár. A Német Birodalom nemzeti-socialista vezetőinek célkitűzései között van a büntető igazságszolgáltatásnak új alapelveken való felépítése is. Meg akarják tehát valósítani azt az elhatározást, amely több mint három évtizeddel ezelőtt keletkezett a császári Németország jogtudósaiban és amely sok hányattatás után holtpontra jutott a köztársasági id^ik nyugtalan politikai légkörében. Ismeretesek azok a kezdeményezések, amelyek a megrögzött bűntettesekről, a sterilizációról szóló törvényben jelentkeztek és amelyek még erőteljesebben mutatkoztak az elmúlt évben életbelépett Novellában. A törvény analogikus alkalmazása, az alternatív ténymegállapítás, a korábbi döntvények kötelező erejének kiküszöbölése már oly újítások, amelyek erőteljes lélépésekkel haladnak azon irányváltozás felé, amelyet Gürtner birodalmi igazságügy miniszternek a hivatalos álláspontot feltüntető munkájából (Das kommende deutsche Strafrecht. F. Vahlen. Berlin. 1934—1936.) megismerhettünk. A tudományos irodalom azonban az utolsó három év alatt a nagyvonalú reformmunkálatokban fáradozó törvényelőkészítőknek csak kevéssé volt segítségére. Inkább a részletkérdések voltak azok, amelyek a tudósok figyelmét lekötötték. Hatalmasan megnövekedett a száma azoknak a kisebb dolgozatoknak, amelyek egyes problémákkal kapcsolatban a régi felfogást az ujjal szembeállították, a büntetőjog elveiben mutatkozó átalakulást összefoglalóan feldolgozó műre azonban csak elvétve akadunk. így azután általános érdeklődésre tarthat számot a büntetőjogászok között Mayer, rostocki professornak az általános elveket kimerítően feldolgozó, terjedelmes munkája, amely kézikönyvszerü rendszerességgel tárja elénk a tudós álláspontját az uj irányokat kereső német büntetőjoggal szemben. A munka érdekességét, sőt értékét is növeli az, hogy a szerző a klaszíkus iskolának és különösen Bindig tanainak hive, korábbi meggyőződését el nem hagyta és talán inkább ennek, mint a mai korszellem hatásának tulajdonítható az a kérlelhetetlen ellenszenv ís, amellyel F. v. Liszt és követőinek munkáival szemben — szinte — válogatás nélkül viselkedik. Hellmuth Mayer célkitűzése, a büntetőjog tanait egységes alapfelfogásból fejleszteni, amint azt Feuerbach megtette a francia forradalom új áramlatainak hatása alatt és amint arra Köstlin is vállalkozott a középeurópai államalakulások idején. Jelen munkája, amely csupán a kódex általános részét érintő * Dr. Hellmuth Mayer: Das Strafrecht des deutschen Volkes. Enke. Stuttgart. 1936. XII. és 344. old.