Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A H.T. 77., 80. és 83.pr.-ainak szerkezeti kapcsolódása

256 DR. TÓTH GYÖRGY. A hűtlen elhagyás kérdésében azonban a magyar jogban ily előző per nincs. Ezért a magyar törvényhozó a H. T. 83. §-ban a H. T. 77. §-ára való utalást kihagyta — a már jól ismert okfejtéssel.* A határidő számítás a H. T. 83. §-sa értelmében — épúgy, mint a német jogban: 6 hó és 10 év. A német jogban ez annyira tiszta a gyakorlat szerint, hogy sem részletesebb commentálások, sem jogesetek idézése nem kívánatosak. A legsúlyosabb mozzanat: a tudomásra jutás: a vétkes cselekmény tudomásra jutása. A német gyakorlat szerint: a vétkes cselekmény ismerhetése nem azonos a tudomással. A tudomáshoz szükséges, hogy a bontóok ismérveit magában foglalja. A tudomásra jutás csak akkor lehet a bontópk érvényesítésének kezdő időpontja, hogy az érvényesíthető bontóok tényálladéki elemeit az érvényesíteni akaró fél ismeri. Ez a tudomásra jutás a német jogban — az 1567. §. esetét is ideszámítva — minden egyes és mindenféle bontóokra egyaránt áll a 6 hónap és 10 év tekintetében. És itt jutunk el a magyar házassági jog átrendszerezésének a legmeglepőbb logikai botlásához. A H. T. 83. §-sa a H. T. 77. §-át kivéve — az összes feltétlen és a 80. §-ban megszabott viszonylagos bontó-okokra egyaránt érvényes jogszabályt állít fel. Nem külömböztet egyszeri cselekmény, vagy folyamatos, folytatólagos cselekmény idő folyása szünetel, míg a házasfelek életközössége is szünetel." A hűtlen elhagyás tehát a jelzett per előtt évekre terjedhet, de a jelzett birói ítéletben megszabott 1 év letelte után 6 hónap alatt a bontóper föltétlenül megindítandó, különben beáll a jogvesztő elenyészés. Ez egészen más rendszer, mint a Pp. 648. §-ban megszabott, egyoldalú kérelemre kibocsátott felhívás. Hiba, hogy a magyar joggyakorlat ez esetben nem alkalmazza a H. T. 83. §-ban megszabott keresetelenyésztető határidőt. Ezért állítható helyes következtetéssel, hogy a magyar bírói gyakorlat idevonatkozóan sem a magyar törvény szellemének, sem a német jog rendszerének nem felel meg. b) A német jogi irodalomban Staudinger Commentárja (IV. 742— 743. 1.) a jogi helyzetet tisztán beállítja. Első mondata: Vájjon a hűtlen elhagyás is az 1568. §-a értelmében érvényesíthető bontóok-e, vitatott. A birodalmi gyűlés bizottságában mindkét álláspont képviselve volt. Staudinger szerint: a R. G. 1902. VI. 30-án kelt 114/1902. IV. sz. határozatával a kérdés elintézettnek tekintendő. Utal a J. W. 1902. Beil. S. 260. A R. G. 1923. V. 7-én kelt határozatára utalva mondja: az 1568. §. alkalmazható, ha az elhagyó a gondozásra szoruló házastársat tisztán önző okokból tehetetlen állapotában elhagyja anélkül, hogy a szükséges gondozás iránt intézkedéseket tett volna és anélkül, hogy azt követően a férjével törődött volna. * Amennyiben a Pp. 648. §-ban szabályozott eljárás tétetnék a H. T. 80. §-ban megszabott bontóok alapjául, a H. T. 83. §. szerint ez is a végzésben megszabott visszatérési idő utolsó napjától számított 6 hónap alatt volna folyamatba teendő.