Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A H.T. 77., 80. és 83.pr.-ainak szerkezeti kapcsolódása

254 A H. T. 77. 80. ÉS 83. §"AINAK SZERKEZETI KAPCSOLÓDÁSA. írta: DR. TÓTH GYÖRGY kir. kúriai bíró. A magyar jogászi közvélemény szerint a m. kir. Kúria a házasság felbontása kérdésében a törvény szigorú alkalmazásának álláspontját érvényesiti. Ez a vélekedés az egyes esetek elbírálása tekintetében — a favor matrimonii elvéhez való igazodás mellett — helytálló, de nem helytálló a törvény rendszere szempontjából. A magyar birói gyakorlat ugyanis a H. T. rendszerével szemben a törvényhozó célzatát teljesen figyelmen kívül hagyja és a családvédelem jelszava dacára a házasságok felbontására oly tág kaput nyitott, amely a szigor hatékonyságát csak kivételes esetekre korlátozza.* Eltekintve ugyanis az első bíróságok által elnézett pia fraus-on alapuló megegyezéses bontásoktól (H. T. 77. §.) a m. kir. Kúria sem akar a megváltozott társadalmi erkölcs dacára változtatni a házasságok felbontását könnyítő és előmozdító amaz álláspontján, hogy: a H. T. 80. §. a) pontjára alapított bontóperben a jogosulatlan különélés „folyamatos bontóok" és mint ilyen a H. T. 83. §-ban megszabott 6 hónapi jogszüntető határidőn túl évek múlva, sőt 10 év után is fennálló bontóokként érvényesíthető.** Már ismételten kimutattam, hogy a folyamatossá vált „hűtlen elhagyás" a német jogban egészen más rendszerrel nyert szabályozást, mint a magyar jogban és hogy a: „folyamatos bontóok" fogalmának érvényesítése lényegében a H. i. 83. §nak átrendezése: hibás rendszerezése. Ezt az átrendezést a magyar birói gyakorlat már a H. T. életbelépésének néhányadik esztendejében elvégezte s épen ezért nem a mai gyakorlat kritikájaként hangsúlyozom, hanem a tiszteletre méltó múlt súlyos hibájaként élezem ki, hogy ez az átrendezés indokolatlanul radikális volt, aminek a házasságok könnyű felbontására kiható káros következményei nem akkor * Én szakcikkembem elsősorban annak a kimutatását tartom szem előtt, hogy a házassági törvénynek mi volt a célkitűzése és a törvényértelmezés elfogadott szabályai szerint mi is a törvényszöveg helyes jogi értelme? Ezek vizsgálata után következik, hogy a törvény rendelkezésének mi lehet a jogászi értelmezése: a jus aequm és jus strictum szempontjából? Az elvi és elméleti álláspontok igy kerülnek szembe a gyakorlati állásponttal. A vizsgálódásoknak csupán eredménye azután az, hogy a mai birói gyakorlat a mai társadalmi viszonyok között a bontás tekintetében túlenyhe. ** A jogosulatlan különélés: 1. Az alperes 8 év előtt hagyta el felperesnőt Ez állandóan ható bontóok, amely nem vonható a H. T. 83. §. alá. (K. 3333-1930.) 2. A jogosulatlan távollét, mint állandóan tartó cselekmény, foli/ttitólagosan ható bontóok. (K. 2181—1927.)