Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A rehabilitáció

A REHABILITÁCIÓ. Irta: DR. NÉMETH PÉTER kir. törvényszéki tanácselnök. A legrégibb időktől napjainkig megdönthetetlenül áll az az elv, hogy a bűn büntetést von maga után. A büntető ítélet ki­egyenlítést céloz és ha a bíró büntetést szab ki, ezt azért teszi, hogy a kiszabott büntetéssel a megsértett társadalmi rend elég­tételt kapjon. Magától értetődik, hogy nem csak ez a büntetés célja, de bármily más célt szolgáljon is a büntetés, ennek a célnak, ennek a törekvésnek benne kell lenni az Ítélkezésben. Általában véve azt lehet mondani, hogy a törvényhozó módot adott a büntető bírónak arra, hogy a büntetést úgy szabja ki, hogy a bün aequiparáltassék úgy, hogy akkor, ha a bűnöző a kiszabott büntetést kiállotta, adósságát a társadalommal szem­ben lerótta. Az igazságos büntetés hatálya tehát nem tarthat tovább, mint amilyen időtartamban a bíró azt kiszabta. Ezt az elvet fogadja el az érvényben lévő 1878-i büntetőtörvényköny­vünk is, amidőn 58. § ában kimondja, hogy aki hivatalvesztésre vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére elitéltetett — amely elitélés ugyanezen törvény 57. §-a szerint csak előre meghatározott ideig és legfeljebb 10 évig tarthat — ha szabad­ságvesztés büntetését kiállotta, közhivatalra, állásra vagy szol­gálatra azon időtől fogva, amelytől az említett jogait újból gya­korolhatja ismét alkalmazható. A büntető törvénykönyv életbeléptetése után azonban szá­mos törvényt hoztak, amely a büntetett előéletű embert egész életében korlátozza bizonyos jogok gyakorlatában, állások elnye­résében, vagy bizonyos foglalkozások üzésében. Példaképen fel­sorolok néhányat. Az 1883. évi I. t. c. mely a köztisztviselők minősítéséről szól, kizárja az állami és köztörvényhatósági tisztségből azt, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt bün­tetve volt. Az 1883. évi XXX. t. c. szerint csak feddhetetlen előéletű egyén lehet középiskolai tanár. Később hozott törvényeink kimondják, hogy aki nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt volt elítélve, közjegyző, közjegyzőjelölt, iparfel­ügyelő, állami anyakönyvvezető, nem lehet; nem űzhet ipar­szerüleg kézizálogra való kölcsönadási üzletet, kivándorlók szál­lítására jogot nem kaphat, írásbeli magánvégrendeletnél tanú nem lehet. Jogállam XXXV. évf. 7. füzet. 17

Next

/
Thumbnails
Contents