Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 7. szám - A rehabilitáció
A REHABILITÁCIÓ. Irta: DR. NÉMETH PÉTER kir. törvényszéki tanácselnök. A legrégibb időktől napjainkig megdönthetetlenül áll az az elv, hogy a bűn büntetést von maga után. A büntető ítélet kiegyenlítést céloz és ha a bíró büntetést szab ki, ezt azért teszi, hogy a kiszabott büntetéssel a megsértett társadalmi rend elégtételt kapjon. Magától értetődik, hogy nem csak ez a büntetés célja, de bármily más célt szolgáljon is a büntetés, ennek a célnak, ennek a törekvésnek benne kell lenni az Ítélkezésben. Általában véve azt lehet mondani, hogy a törvényhozó módot adott a büntető bírónak arra, hogy a büntetést úgy szabja ki, hogy a bün aequiparáltassék úgy, hogy akkor, ha a bűnöző a kiszabott büntetést kiállotta, adósságát a társadalommal szemben lerótta. Az igazságos büntetés hatálya tehát nem tarthat tovább, mint amilyen időtartamban a bíró azt kiszabta. Ezt az elvet fogadja el az érvényben lévő 1878-i büntetőtörvénykönyvünk is, amidőn 58. § ában kimondja, hogy aki hivatalvesztésre vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére elitéltetett — amely elitélés ugyanezen törvény 57. §-a szerint csak előre meghatározott ideig és legfeljebb 10 évig tarthat — ha szabadságvesztés büntetését kiállotta, közhivatalra, állásra vagy szolgálatra azon időtől fogva, amelytől az említett jogait újból gyakorolhatja ismét alkalmazható. A büntető törvénykönyv életbeléptetése után azonban számos törvényt hoztak, amely a büntetett előéletű embert egész életében korlátozza bizonyos jogok gyakorlatában, állások elnyerésében, vagy bizonyos foglalkozások üzésében. Példaképen felsorolok néhányat. Az 1883. évi I. t. c. mely a köztisztviselők minősítéséről szól, kizárja az állami és köztörvényhatósági tisztségből azt, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt büntetve volt. Az 1883. évi XXX. t. c. szerint csak feddhetetlen előéletű egyén lehet középiskolai tanár. Később hozott törvényeink kimondják, hogy aki nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt volt elítélve, közjegyző, közjegyzőjelölt, iparfelügyelő, állami anyakönyvvezető, nem lehet; nem űzhet iparszerüleg kézizálogra való kölcsönadási üzletet, kivándorlók szállítására jogot nem kaphat, írásbeli magánvégrendeletnél tanú nem lehet. Jogállam XXXV. évf. 7. füzet. 17