Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A rehabilitáció

246 DR. NÉMETH PÉTER Aki hamis eskü, vagy hamis tanúzás miatt elítélve volt, annak megesketését úgy a polgári, mint a bűnvádi eljárásban mellőzni kell. Az 1925. XXVI. t. c. 4. §-ának 1. bek. 3-6 pontja szerint: nem választható országgyűlési képviselővé : 3) akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre, vagy ennél súlyosabb büntetésre Ítéltek, vagy akit a jelen törvény kihirdetése után elkövetett rágalmazásért, vagy izgatásért 10 éven belül 3 izben jogerős szabadságvesziésbüntetésre ítéltek el; 4) akit a 3) pont esetén kívül valamely bűntett, vagy a 7. §, 9. pontjában megjelölt vétség miatt ismételten ítéltek jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától, vagy elévülésétől számítva, vétség esetében 10 év alatt, bűntett esetében 15 év alatt; 5) az a közhivatalnok, tanár, tanító, lelkész, vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság országgyűlési képviselői választás előtt fegyelmi úton jogerős határozattal állásától elmozdításra, (hivatalvesztésre), az ügyvédség elvesztésére ítélt a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év alatt; 6) aki az u. n. tanácsköztársaság forradalmi kormányzótanácsának tagja, (népbiztos) vagy helyettese, forradalmi törvényszék elnöke, tagja vagy vádbiztosa, vagy politikai megbízott volt. Az imént idézett rendelkezések irányadók a törvényhatósági bizottsági taggá választhatóságra is. (1929. XXX. t. c. 7. §-ának 7. bek. és 1930. XXVIII. t. c. 14. íjának 3. bekezdése.) Nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt történt elítélés mindenkorra kizárja az illetőt a legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok sorából és az elöljárói tisztség viselésétől. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozata szerint . virilis jog nem gyakorolható akkor sem, ha a nyereségvágyból elkövetett bűncselekményért kiszabott büntetés végrehajtását a Büntető Novella értelmében felfüggesztették. Ugyancsak a közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozata mondja ki, hogy a nyugdíjra való igényt nemcsak az állami tisztségre történt kinevezés után, a tényleges szolgálatban elkövetett, hivatalvesztést maga után vonó bűncselekmény miatt történt elítélés szünteti meg, hanem a kinevezés előtt bármikor történt elítélés is. Bármennyire érthető is, hogy az állam bizonyos egyéneket a közbiztonság, vagy magasabb államérdek szempontjából mint elítélteket nyilvántart, kizárni kíván egyes hivatalokból, eltiltani óhajt egyes foglalkozásoktól, nem látszik igazságosnak, hogy ezt az elvet minden fenntartás és vég nélkül alkalmazza és azokat akik egyszer vétettek a társadalom ellen, de később,