Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A FIATALKORÚAK FOGHÁZI ÖRIZET CONGRUENS-E A Z ELŐZETES LETARTÓZTATÁSSAL ÉS A VIZSGÁLATI FOGSÁGGAL

234 DR. SCHÁFER ISTVÁN ségekre vonatkozó jogszabályokat, melyek incompatibilisak a fiatalkorúakra vonatkozó szabályozás egészét átható különleges rendelkezésekkel. Különösen módot nyújtott volna azt hinni, hogy az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság a fogházi őrizeten felül vagy azon kivül is helyt foghatnának. A terminológiai különbségtételnek ezt a magyarázatát és illetőleg a törvénynek ezt a gondolatmenetét alátámasztja az is, hogy nem a szóbanlévő probléma az egyetlen, ahol ilyen elnevezésbeli megoldással találkozunk. Idevágólag utalhatok arra, hogy a büntetés feltételes felfüggesztése és a fiatalkorúak próbárabocsátasa is lényegében azonos intézmények, és ha a kettő között megjelenési formájukban mégis különbségek találhatók, ezek a divergentiák is abból a nézőszögbeli differentiából adódnak, melyeket a dolog természete: a fiatalkorúakkal való más elbánás szükségessége hoz magával. Azt hiszem, hogy a judicatura álláspontja éppen akkor mond ellent önmagának, midőn a be nem számíthatást a fiatalkorúak fogházi őrizetének azzal a természetével indokolja, mely szerint ez a további züllést megakadályozni célzó védő- vagy óvóintézkedés, — mert ezzel arra vall, hogy az ily megfontolás alapján valóban nem egyéb, mint congruentiája az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság azon okának, — a praeventiónak, — mit a Bp. a 141. §. 5. pontja körülír Alig lehet kétséges, hogy a törvény is ebben a gondolatkörben járt, amidőn a Fb.-ben a fiatalkorúak fogházi őrizetének intézményét megkonstruálta. Ha ráfigyelünk a Fb. 21. §-ában foglalt arra a kijelentésre, hogy a fogházi őrizet a fiatalkorúval szemben elrendelhető „akár más fontos okból" is, akkor látható, hogy nem csak a preaventio, de a Bp. 141. §-ában foglalt bármelyik másik ok fennforgása esetén, vagyis akár tettenkapás, akár szökés veszélye, akár kolluzió, akár pedig külföldiség címfn, tehát helyt foghat ez az intézkedés akkor is. midőn célja csak a fiatalkorú kézenlévőségét illetően az eljárás sikerének biztosítása és amikor az államhatalom még a jogerős ítélet előtt szükségből, időlegesen megfosztani kénytelen a terheltet személyes szabadságától. Igaz, alkalmazható a fogházi őrizet akkor is, ha az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság okain kivül ennek igénybevételét más körülmények is indokolják, pl, ha a fiatalkorú testi vagy erkölcsi állapota veszélynek van kitéve, vagy ha nincs egyelőre alkalmas személy, ki őt kellően gondozná, stb., sőt elrendelhető a fogházi őrizet akkor is, ha az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság okai egyáltalában nem forognak fenn és pusztán a most idézett mentési szempontok szükségelik a fiatalkorúval való ilyen elbánást, — viszont nem vitatható, hogy nemcsak lehetséges, de különösen a gyermekgondozó intézmények mai állását tekintőleg mondhatni majd mindig csak akkor fog helyt fiatalkorúval szemben a fogházi őrizet, ha olyan okok merülnek fel, melyek felnőttekkel szemben az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság elrendelését írnák elő. A Fb. tehát valójában az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság intézményét szabályozta a Fb. 21. §-ában és ha ennek harmadik bekezdését kijelentette, ennek oka az, hogy az előzetes eljárás során való szabadságelvonást azokkal az alakításokkal és módosításokkal kívánta beleilleszteni a fiatalkorúak eljárásába, melyek természetes és szükséges kívánalmai az eljárás különlegességének. A törvényszöveg ilyen értelmezésének támogatására figyelemreméltó, hogy az 1908. évi angol Children Act (és hasonlóan az 1912. évi május hó 15-én kelt belga alaptörvény II. fejezete), melynek hatása az 1913. évi VII. t.-c,-ünkön kétségkívül érezhető, világosabban fejezi ki a fiatalkorúak foghazi őrizetének az előzetes letartóztatással és a vizsgálati fogsággal való lényegi congruentiáját. Hivatkoznom kell továbbá az 1913. évi XXI. t.-c. (Km.)-re is, melyről senki sem vonhatja kétségbe, hogy mintegy a Fb. folytatásaként ugyanannak a. biztonsági intézkedések és a védelmi büntetések categoriájat hazai jogunkba bevezető társadalomvédelmi téndentiának szülöttje, melynek rendelkezései tehát ebből folyólag a Fb.-nyel azonos vágásban haladnak, és; melyben az imperativ rendelkezést tartalmazó 17. §. negyedik bekezdésé.-