Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A salamoni itéletről, figyelemmel a fél személyes meghallgatására.(Pp.226 pr.)

12 DR. KARTAL IGNÁC jelenség az újabb törvények kihirdetett szövegei mellett, míg az ilyesmi aligha volt ismeretes és szükséges a háború előtti törvényalkotásoknál ! Az új erdőtörvénynek ebben a népes hiba-jegyzékében az ismertetett súlyos szöveghibáról egyetlen szó sem esik. Tehát még az újabb revízió sem hozta felszínre azt a kodifikációs tévedést, amely épen nemrégiben egy idevágó ügy felsöbírósági tárgyalásakor a bírói döntést alaposan megakasztotta, sőt majdnem lehetetlenné tette, mielőbbi jóvátétele nélkül pedig a bíróságokat minden idevágó eset elbírálásánál nehéz Ítélkezési dilemma elé fogja állítani. Legelső feladat most már, — miután az ilyen súlyos szöveghibát egyszerű sajtóhiba jegyzékkel vagy miniszteri nyilatkozattal elenyésztetni nem lehet, — a hibának mielőbbi korrigálása és pedig ha kell: törvényhozási úton. Hasonló törvényalkotási felületességek — sajnos — mindaddig nem fognak ritkulni, amíg virágkorát fogja élni a — gyorstalpalás . . . A SALAMONI ÍTÉLETRŐL, FIGYELEMMEL A FÉL SZEMÉLYES MEGHALLGATÁSÁRA. (PP. 226 §.) írta: Dr. KARTAL IGNÁC közp. kir. járásbíró. Sok hires bírói ítéletet ismer a világtörténelem, meg a jogtörténelem. De olyan nagy hírnévkarriért egy se futott be, mint Salamonnak, a bölcs királynak a csecsemőgyermek státuspörében hozott ítélete, vagy röviden : a salamoni ítélet. Évezredek óta állandóan és igen gyakran emlegetik. Mégis arra vonatkozólag, hogy voltakép miféle ítéletet kell salamoni ítéletnek tisztelni, igen-igen nagyok a nézet- és érzéseltérések. Ki így, ki úgy gondolkodik abban a kérdésben, hogy tulajdonképpen mitől, mily tényektől és mily tulajdonságoktól minősül az ítélet salamoni ítéletnek. Nagyon sokan vannak, akik így gondolkodnak: ha a bíró, mint ilyen megfelez valamit, akkor már kész a salamoni ítélet. Közömbös, hogy mit és miért felez, egyetlen kritérium a felezés mint ilyen. Ez az eszmemenet nyilvánvalóan téves, cinikus és nihilisztikus, mert a puszta felezés nemhogy nem salamoni ítélet, hanem egyáltalán nem is ítélet. Inkább megtagadása az Ítéletnek. Nem sokkal jobban közelitik meg a salamoni ítéletről való tisztult nézetet azok, akik emigy gondolkodnak: nem kérünk a salamoni ítéletből! — perhorreszkáljuk! Quo jure és quo titulo merészkedett a király a meglévő peranyag alapján máris ítéletet hozni?! A tett halála az okoskodás, és a jó ítélet szülője a kételkedés. Miért nem kételkedett a király a két nőben? Miért nem gyanakodott aként. hogy mind a ketten színészkednek és mindegyikök más-másként akarja megjátszani a szerető és kétségbeesett anyát ? Miért nem kételkedett a király önmagában