Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - Az élő magyar szerzői jog

204 AZ ÉLŐ MAGYAR SZERZŐI JOG. Széljegyzetek Alföldy Dezső : „A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára" című müvéhez. *) Irta : BÁLÁS P. ELEMÉR. Exegi monumentum (juris de proprietate litteraria ac artistica Hungarici) állhatna bátran annnak a látszólag szürke könyvnek homlokán, melynek a tudományos pátoszt is nélkülöző, hidegen referáló hangja kétszeresen is személyes mondanivalót takar. Alföldy Dezső ebben a könyvben meg akarja ismertetni az olvasót a hatályos magyar szerzői joggal úgy, amint az a legfelső bíróság judikaturájában kialakul. Ez még akkor is dicséretes vállalkozás volna, ha valóban arról volna szó csupán, hogy egy szorgalmas jogász, aki a szerzői jogban kellőképen járatos, hangyaszorgalommal összeszedte a királyi Kúriának a szerzői jogra vonatkozó összes határozatait és ezeket a törvény szövegének sorrendjében, az egyes §-ok után tömören és híven a kapcsolatokat feltüntetve, gondos magyarázatokkal ismerteti. Csakhogy ebben a könyvben sokkal több van ennél. Azoknak a bírói határozatoknak, amelyek ennek a könyvnek tartalmát jórészt adják, előadója — mint az előszóban a szerző meg is említi — épen Alföldy Dezső volt, amellett számos határozat nem a szokott értelemben vett törvényalkalmazás, törvényértelmezés, hanem sok eredetiséggel, nagy művészettel továbbépítése annak az épületnek, amelyhez a törvény bizonyos — amorf — alapot szolgáltatott, de amely épületre az egykori építőmester ugyan rá nem ismerne már. Ebben a két vonatkozásban tehát nem puszta ismertetés, nem is csak kommentár az, amit a szerző nyújt, hanem a szó legvalódibb értelmében vett alkotó munka. Az, ami ebben a könyvben Alföldy Dezső kezemunkája, annyira lényeges, hogy a mi jó szerzői jogi törvényünkhöz képest, amelynek a tartalmát volna hivatva célkitűzése szerint bemutatni, bizony „új, eredeti mü jellegét" mutatja. Aki a magyar szerzői jogot az 1921: LIV. törvénycikkből, az egykori 1884:XVI. törvénycikknek ebből a törvényes ivadékából akarná megtanulni, nagyon keveset tudna csak. Ami a szerzői jogban izzóan eleven, az csak nagyon kis mértékben található meg a tételes törvényben. Nem erre a mai világra szabták a mi szerzői jogi törvényünket. A szerzői jog mai szükségleteinek, mai problémáinak, mai perspektívájának nem az az igénytelen utcasor felel meg, amelyet bátortalan próbálkozások során összehozott a külföldi - nem nagyon szerencsésen megválasztott - minta. Ebből a szerzői jogi Tabánból nem igen lehet világvárost csinálni. Pedig a szerzői jognak mai világjelentősége ezt kívánná. Csak egyet lehet tenni: mellette felépíteni egy merész felhőkarcolót, ahova a bejárat az elöregedett *) 1936. Grill Károly könyvkiadó vállalata. A Jogállam könyvtára. Szerkeszti dr. Szálai Emil. 53. szám.