Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - Az élő magyar szerzői jog

AZ ÉLŐ MAGYAR SZERZŐI JOG. 205 utcasoron keresztül vezet. Csak kerülő út a mai törvény, nem szükségszerű, elkerülhetetlen kiindulópontja a folyton fejlődő szükségletek kielégítésének. Tisztelet-becsület a nagyérdemű kodifikátornak, aki szerzői jogi törvényünk javított — 1921. évi — kiadását nagy leleményességgel összehozta, de az eredendő hibákon nem segíthetett igazában ő sem. Az élet azonban követelő, s ha a törvény nem elégít ki, a bírói gyakorlatnak kell — amennyire lehet — segíteni a bajon. Ezt a feladatot felismerte a legfelső bíróság szerzői jogi referense és egy nagytekintélyű, a magyar igazságszolgáltatás aktivitásából azóta kivált széles látókörű elnöknek, valamint egy megértő tanácsnak támogatásával messzemenően meg is oldotta. A judikatura munkájára számított az 1921: LIV. törvénycikk akkor, amikor nem foglalt állást abban az égető kérdésben: ki a szerzője a mozgófenyképészeti műnek? Ennek a problémának megoldása egyik legnagyobb tette és — gyakorlati szempontból — sikerült alkotása a legújabb szerzői jogi judikaiurának, s bizonyára Alföldy Dezsőnek. Már nem a kodifikátor tudatos tartózkodásának, hanem a technikai helyzet kialakulatlanságának a következménye volt az, hogy a rádió szerzői jogi jelentősége nem domborodott ki a szerzői jogi törvény újabb szövegében. Az élet szükségletét ezen a ponton is kielégítette gyakorlatilag a judikatura. Ha semmi egyebet nem jelentene Alföldy Dezső bírói munkája a szerzői jogi tanácsban, már ez a két eredmény igen kimagaslóvá tenné működését, De ezenkívül a problémák egész sorozatát oldotta meg újabb szerzői jogi gyakorlatunk — nyilván — Alföldy Dezső kezdeményezésére, s köztük egészen bonyolult kérdéseket is, amilyen például az előadó művész jogának kérdése a teljesítményéről készült grammofonlemeznek rádió útján felhasználása esetében. Ennek a kérdésnek eldöntése rendkívül nagyarányú logikai müveletet tett szükségessé, s bár a kérdés megvilágítására Szálai Emil jeles könyve*) is nagymértékben közrehatott, a Kúria vonatkozó határozatának puszta elolvasása is tájékoztatást nyújt arról az imponáló szellemi fegyverzetről, amely nélkül ezt a kérdést nem lehetett volna nyugvópontra juttatni. Egészen a bírói gyakorlat alkotása az arcképjog kiépítése egyfelől az ábrázolt személy jogállásának elismerésével, másfelől a közönség érdeklődését kiszolgáló sajtó és más közlési orgánumok igényeinek kielégítésével, A személyiségi jog koncepcióját, mely a magánjogi törvénykönyv-javaslat „előreható erejét" bőven juttatja kifejezésre a judikaturában, bőségesen kiaknázta a judikatura Alföldy Dezső előadásában. Pedig szerzői jogi törvényünkben nyomát sem találjuk a szerző vagyoni és szellemi jogai közt fennálló fontos különbségnek. Még kevésbbé van szó *) Dr. Szálai Emil: Előadóművész, grammofonlemez, rádió. 19.15.; 1. hozzá Bálás P. Elemér bírálatát a Jogállam 1935. évi május—júniusi számában.