Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - De iudiciariis. II

200 KÜLLEY RHORER V1CTOR A kritikus törvényhely így szól: „Ha a panaszlók panaszukat visszavonták, vagy a panaszszal megtámadott képviselő megbízásáról az eljárás befejezése előtt lemondott, vagy ha a közigazgatási bíróság a panaszt elutasította, vagy az eljárást a biztosíték pótlásának elmulasztása miatt szüntette meg, az eljárás költségének viselésében a panaszlókat egyetemlegesen kell elmarasztalni, akiket a költségek egymás közt egyenlő arányban terhelnek." A támadás megdöbbentett és hamarjában csak ennyit tudtam válaszolni. — Azt kérdezed, hogy ha balsorsom úgy akarná, mitévő lennék ? Ezt ma általában eldönteni nem tudom. Azt hiszem, a bizonyítékok eredménye befolyásolná döntésemet. Tudom, hogy a (4.) pontból téged is csak a most ritkított betűkkel idézett rész érdekel, mert a többi magától értetődő, gáncstalan rendelkezés. Lehet, hogy e törvényhelyet olybá tekinteném, mint a felek egyikének vállára rakott handicap-et; olyan túlsúlyt, amely nélkül az ellenfelet canter-ben verné. Mintha az erkölcsöt megterhelték volna ezúttal is a hamissággal futott versenyében s örülni kellene a győzelmének akkor is, ha ez a súly gátolja futásában. Az is lehet, hogy az adott esetben ilyen cinikusan nem volnék képes gondolkozni és én is elkezdenék spekulálni, mint azok, akik ezt a (4.) pontot belesodorták a törvény erkölcsös paragrafusai közé. Magától értetődik, hogy csak a rosszhiszemüvisszalépő ügyét vizsgálnám szigorúbban. így elesik a titkos szavazás esete is, ahol a jelölt nyilván nem vehetett részt az eredmény meghamisításában, de elesik az az eset is, amikor a megválasztott nem a reá nézve lesújtó bizonyítékok hatása alatt, hanem egyébb okból lép vissza (pl. megundorodott a politikai tülekedéstől, még mielőtt reá nézve terhelő bizonyíték előkerült volna). Ez a méltányos védelem határa. Barátom nem volt megelégedve tartózkodó feleletemmel és így oktatott ki: — Induljunk ki abból, hogy a magyar törvénytárba a szuverén törvényhozó akaratából erkölcstelen jogszabály be nem kerülhet. — A vitás pont aláhúzott részének lényege, hogy a képviselőnek a megtámadási eljárás befejezése előtt kell lemondani, hogy a költségek viselése alól szabaduljon. Olyan költség ez, amely e nyilván még bizonytalan kimenetelű eljárás költsége. Amikor sem a felek, sem a bíróság nem tudja és nem tudhatja, kinek a javára fog végződni az eljárás; ebben az időben a megtámadott mellett még a jóhiszeműség vélelme harcol és lehet, hogy méltatlan zaklatás áldozata; helyes a törvény a titkos választás esetére is. Amikor azonban a nyílt szavazás hátterére már több száz tanút nagy költséggel, a perrendszerü bizonyítási eljárás során kihallgattak és megeskettek, tehát az elrendelt bizonyítási eljárás