Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - De iudiciariis. II

198 KÜLLEY RHORER V1CTOR nehezebben, lévén itt a beavatkozási jog leginkább korlátozva, nem úgy, mint a közvetett közjogi kapcsolatú egyéb jogterüle­teken. Ezért a legtöbb visszaélés itt merülhet fel, kötelmi jogi téren, ennek is a kereskedelmi ágában. Tudjuk, hogy a XIX. század legnagyobb vívmányainak egyike a legutóbbi időkig ná­lunk is virágzott és ma sem elvirágzott u. n. „szabad verseny", amely pl. egynémely kartell-alakulatban a gazdasági ököljog erejével hat. A korlátolt beavatkozással sokan visszaéltek és a bíró sokszor nem tudta, hol kezdődik és hol végződik az ő be­avatkozási joga, illetve kötelessége. A vétkes fél a „szabad verseny" köpenye alatt a kazuisztika hínárjában kisiklott a bírói ellenőrzés alól és az általános jogszabályok eszményi hangozta­tása mellett nem egy álcázott idealista ült diadalt áldozatán. Az emberi közösségre, egységre való törekvés sikertelen­ségét idealisták reménykedése szerint a tudomány lenne hiva­tott elsősorban leküzdeni azáltal, hogy az emberiség közös kin­csévé válik. Jogtudomány van, Justinius óta magas fokon áll; ma is fejlődik; a jogrend szintje azonban ettől magasabbra nem emel­kedik. A jogtudomány ugyanis a legjobb fegyver lehet az igaz­ságtalanság föntartására. Most ne beszéljünk Trianonról, mely a nemzetközi jogtudomány emelkedett szabályai szerint cikkelyez­tette be a legégbekiáltóbb jogsértéseket. Maradjunk a magánjog terén. A szépen fejlett jogtudomány zászlaját lobogtatok itt is képesek a legvadabb igazságtalanságok jogászi kikényszerítésére, ha hiányzik, vagy nem ébred fel az ítélőbíróban az a le nem mérhető, láthatatlan, és megfoghatatlan, de mégis nélkülözhetet­len két főfő kellék: a lelkiismeret és az erkölcs érzéktől veze­tett bölcs emberismeret. Ez a két tulajdonság nem engedi a bí­rót a megismert esetben máskép dönteni, mint ahogy azt az erkölcsi törvények előírják. Úgy gondolom, hogy a kötelmi jognak kell mindenkor a leg­nemzetibb jognak maradni. Ez a legtágabb tér a nemzetközi, vagy belföldi rablólovagok garázdálkodására. A kötelmi jog terén nem elég a bírónak ismerni a jogvi­tát ; látni és belelátni kell a per alanyaiba, mert különben nem lehet tisztában a felek valóságos szándékával, föltevéseivel, egymásra hatásával. Szóval, a kötelem belső lényegét csak az ügyletkötők belső lényegének megismerése útján képes a bíró értékelni. Ezért nem tartom alkasmasnak kötelmi jogi perek el­döntését nemzetközi bíróságra bizni, amely előtt a felek rend­szerint meg sem jelenhetnének. Gondoljunk Grosschmid „Feje­zetek" című hatalmas müvére. A kötelmi jog kristálytömbje aszerint és annyifelé hasad, hogy kinek a kezében, minő mű­szerrel ütögetik. Árnyalatok árnyalatain fordul meg az igazság kérdése. Itt az indiai fakírok is, meg a kültelki zsonglőröktől az orfeumok szemfényvesztőiig mind bágyadt vállalkozók a kötelmi

Next

/
Thumbnails
Contents