Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 6. szám - De iudiciariis. II
198 KÜLLEY RHORER V1CTOR nehezebben, lévén itt a beavatkozási jog leginkább korlátozva, nem úgy, mint a közvetett közjogi kapcsolatú egyéb jogterületeken. Ezért a legtöbb visszaélés itt merülhet fel, kötelmi jogi téren, ennek is a kereskedelmi ágában. Tudjuk, hogy a XIX. század legnagyobb vívmányainak egyike a legutóbbi időkig nálunk is virágzott és ma sem elvirágzott u. n. „szabad verseny", amely pl. egynémely kartell-alakulatban a gazdasági ököljog erejével hat. A korlátolt beavatkozással sokan visszaéltek és a bíró sokszor nem tudta, hol kezdődik és hol végződik az ő beavatkozási joga, illetve kötelessége. A vétkes fél a „szabad verseny" köpenye alatt a kazuisztika hínárjában kisiklott a bírói ellenőrzés alól és az általános jogszabályok eszményi hangoztatása mellett nem egy álcázott idealista ült diadalt áldozatán. Az emberi közösségre, egységre való törekvés sikertelenségét idealisták reménykedése szerint a tudomány lenne hivatott elsősorban leküzdeni azáltal, hogy az emberiség közös kincsévé válik. Jogtudomány van, Justinius óta magas fokon áll; ma is fejlődik; a jogrend szintje azonban ettől magasabbra nem emelkedik. A jogtudomány ugyanis a legjobb fegyver lehet az igazságtalanság föntartására. Most ne beszéljünk Trianonról, mely a nemzetközi jogtudomány emelkedett szabályai szerint cikkelyeztette be a legégbekiáltóbb jogsértéseket. Maradjunk a magánjog terén. A szépen fejlett jogtudomány zászlaját lobogtatok itt is képesek a legvadabb igazságtalanságok jogászi kikényszerítésére, ha hiányzik, vagy nem ébred fel az ítélőbíróban az a le nem mérhető, láthatatlan, és megfoghatatlan, de mégis nélkülözhetetlen két főfő kellék: a lelkiismeret és az erkölcs érzéktől vezetett bölcs emberismeret. Ez a két tulajdonság nem engedi a bírót a megismert esetben máskép dönteni, mint ahogy azt az erkölcsi törvények előírják. Úgy gondolom, hogy a kötelmi jognak kell mindenkor a legnemzetibb jognak maradni. Ez a legtágabb tér a nemzetközi, vagy belföldi rablólovagok garázdálkodására. A kötelmi jog terén nem elég a bírónak ismerni a jogvitát ; látni és belelátni kell a per alanyaiba, mert különben nem lehet tisztában a felek valóságos szándékával, föltevéseivel, egymásra hatásával. Szóval, a kötelem belső lényegét csak az ügyletkötők belső lényegének megismerése útján képes a bíró értékelni. Ezért nem tartom alkasmasnak kötelmi jogi perek eldöntését nemzetközi bíróságra bizni, amely előtt a felek rendszerint meg sem jelenhetnének. Gondoljunk Grosschmid „Fejezetek" című hatalmas müvére. A kötelmi jog kristálytömbje aszerint és annyifelé hasad, hogy kinek a kezében, minő műszerrel ütögetik. Árnyalatok árnyalatain fordul meg az igazság kérdése. Itt az indiai fakírok is, meg a kültelki zsonglőröktől az orfeumok szemfényvesztőiig mind bágyadt vállalkozók a kötelmi