Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A H.T. 85.pr. c.pontja és a fajtalanság

8 DR. TÓTH GYÖRGY közleményekre, amelyek a minden vonatkozásban kicsiszolt egyik kiváló törvényünk helyes alkalmazása körül felmerültek.6 Ugyanily természetű az a vita is, amely a 80. §. c) pont­jában foglalt rendelkezés körül a múltban felmerült és még ma is „úszik a ködös tudás levegőjében."7 Úgy vélem, hogy ez a vita itt is onnan ered, hogy sem az ügyvédek, sem a bírák nem törekedtek alaposan kidolgozni, hogy a törvény mit értett fogalmilag ez alatt: „erkölcstelen élet" és „megátalkodott".8 Arra sem fektettek súlyt, hogy a megváltozott társadalomerkölcsi viszonyok között e fogalmak szűkebb, vagy tágabb tartalommal értelmezendők-e, hogy a tör­vény célkitűzését elérje. A jogmagyarázat irányzatában a M. t. 5. §-a szerint: . . . a törvénynek a rendelkezés alapgondolatában és céljában megnyilvánult szándékát, valamint a rendelkezéseknek egymás­sal összefüggő kapcsolatát is figyelembe kell venni. A H. T. rendszerében a 80. §-ban meghatározott fenti vi­szonylagos bontóokkal összefüggő rendelkezést találunk a H. T. 76. §-ában. Mind a két rendelkezés szabályozási körébe vonja a nemi erkölcsöt. A H. T. 76. §-a szerint: a házasság felbontását kérheti az a házasfél, akinek házastársa házasságtörést, vagy természet elleni fajtalanságot követ el... A H. T. 76. §-a alá vonandók a nemi élet aberratiói. A természetelleni fajtalanság fogalmi körét az 1878: V. t. c. 241. §-ban kapjuk meg.9 Az embernek állattal véghezvitt fajtalansága a nőre is vo­natkozik. Itt nő == ember. Viszont sodornia ratione sexus = azo­6 A jog-fogalmi körbe tartozó „alperes", „viszonvétkesség", „feldúlt­ság", „különélés" stb. a törvény negyedik tizedében is vitákat váltottak ki — szerintem előleges komoly stúdiumok híjján — feleslegesen. 7 A házasság az egyik fél hibájából felbontható, ha a másik házas fél: c) erkölcstelen életet megátalkodottan folytat. 8 A fogalom és jogi fogalom elméleti kifejezése szempontjából uta­lok a hazai irodalomból dr. Kauser Lipót: „Definitio a magánjogban" c. értékes tanulmányára, (M. J. Könyvtára 16. Bp. 1935.), ahol a külföldi iro­dalom is gondos feldolgozásban részesült. Itt csak annyit jegyzek meg: A logika és grammatika sokféle vonat­kozásban vannak egymással. A vezérszerep azonban az ítélkezésben a logikát illeti meg. A logikai kategóriák mindaddig változatlanok maradnak, míg a változó nyelvalakok ugyanazt a jelentést megtartják. A fogalom : a tárgy lényeges tulajdonságának gondolata. A közönséges nyelvhasználatban : a társadalom erkölcsi felfogásához nem alkalmazkodó egyén : erkölcstelen. A törvény, mint a társadalomra vonatkozó jogszabály, megelégszik az erkölcstelen szó használatával. 9 Férfiak közölt véghezvitt fajtalanság, úgyszintén embernek állat­tal elkövetett fajtalansága Ide vonatkozik Btkv. 233. §-nak rendelkezése is: ha nőn házasságon kívül a 232. §. 2. pontjában meghatározott (ön­tudatlan vagy akarata nyilvánítására, védelmére tehetetlen) állapotban há­zasságon kívül fajtalanságot követ el.

Next

/
Thumbnails
Contents