Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A MÉG KISKORÚ BP. NEGYVENÉV E S SZÜLETÉSNAPJÁRA

A MÉG KISKORÚ BP. NEGYVENÉVES SZÜLETÉSNAPJÁRA 159 natkoznak, túlnyomó mértékben2 a vádlott és a védelem álláspontjára hátrányos döntést fejeznek ki. Igazán nem kell hangsúlyozni, hogy ez az irányzat nem áll összhangban a Bp. alapeszméjével, amely a vád és védelem küzdelmében, épen a vád hatósági képviseletében rejlő helyzeti energia ellensúlyozásául, billentette az egyensúlyt kissé a védelem oldalára. Aki pedig tisztában van azzal, hogy az igazságszolgáltatás a közösségnek az érdekét — nevezzük ezt akár állami totalitásnak — csak egy módon szolgálhatja, ha az igazságot vádnak és vádlottnak egyforma mértékkel méri, nem tekintheti a hivatali autoritás e kedvezményezését a közösség fokozottabb érdekvédelmének sem. Épen nem állítható, hogy a Bp. ezt az érdekvédelmet elhanyagolta volna, akármily gondosan igyekszik is őrködni, hogy bizonyítékok nélkül a gyanúsított ne váljon vádlottá, a vádlott pedig elítéltté s bárminő nagy súlyt helyez is annak elkerülésére — amiből újabban egyes ú. n. kriminalisták elméleti rendszert próbálnak faragni — hogy a terheltet az eljárás folyama alatt ne érje oly hátrány, amelyet, ha netán mégis ártatlannak bizonyul, soha jóvátenni nem lehet. Szinte mottója a Bp.-nak: caueant consules ne quid detrimenti libertás capiat. Ezzel ellensúlyban széles latitude-öt biztosított a Bp. a bűnvádi eljárási jog ú. n. meiléktudományainak (bűnügyi lélektan, kriminalisztika stb.) gyakorlati alkalmazására. Nemcsak a tanúvallomások lélektanának, nemcsak a psychofizikának kézzelfogható eredményei, de a természettudományok széles köre lenne intenzivebben az igazság kiderítésére felhasználható, mint amennyire a nyomozó hatóságok és az ítélő bíróságok ezzel a lehetőséggel éltek. Még pedig iőleg azért nem éltek, mert — tisztelet a kivételnek — a büntetőbíráknak, speciális képzettség hiányában, halvány sejtelmük sincs e tudományos eszközökről. Egyes amerikai államokban külön tisztviselőket (State criminologist) alkalmaztak e célra, de ha ma, koldus helyzetünkben, ily fényűzést a magyar állam nem is engedhet meg, igazán nincs akadálya, hogy a nyomozó tisztviselők, ügyészek, bírák, korszerű tájékozást nyerjenek azokról, a bűncselekmény felderítését szolgáló tudományos lehetőségekről, amelyek a Bp. születése idejében még ismeretlenek voltak. Arra azonban nincs ok, hogy a Bp. revízióján vagy akár csak szélesebbkörü reformján törjük fejünket. Még olyan aggasztó tünetek sem mutatkoznak, mint a háborút megelőző évtizedben, 2 így a BHT-ban közölt jogegységi és elvi határozatok közül a következők (a római szám a kötet, az arab szám a határozat sorszáma) VI. 668, 670, 724, 728, 730, 735, 746, 747, 760. 763; VII. 800, 802, 821, 828, 832, 8:S4, 835, 841, 842; VIII. 878; IX. 906, 918, továbbá a Dr. Brommer Andor rendszeres összefoglalásában közölt következő jogegységi perorvoslati határozatok : 2807/1920. 728 1930. 85:0/1930, 808/1931, 5599/1931, 5758/1931, 4741/1933, 97/1934, 184/1934. E felsorolás annál is inkább csupán exempiifikativ, mert a bírói gyakorlat irányát még élesebben jellemző anyag: büntetőjogi határozatokra nem terjed ki.