Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A MÉG KISKORÚ BP. NEGYVENÉV E S SZÜLETÉSNAPJÁRA

A MÉG KISKORÚ BP. NEGYVENÉVES SZÜLETÉSNAPJÁRA. 157 pontjához (v. ö. képviselőház ig. biz. jelentését 14. L), amelyet csak a képviselőház plénuma változtatott meg, hogy az ellenzéknek engedményt nyújtson. Ép így nyilván már a prori ellentétben állt a főtárgyalási elnök aktiv pervezető hatáskörével a keresztkérdezés (Bp. 308. §.), amely ép ezért nem tudott a Te. 108. §. előtt meghonosodni. Kétségtelen, hogy nem csak a Bp.-nak a háború előtt történt novelláris módosításai közt akadnak a kódex alapgondolatával kongeniális rendelkezések, mint aminő az 1907: XXXVI., az 1913: VII., sőt a Bpn. (1914: XII.) egyes rendelkezései (persze nem a már fenntebb idézettek), hanem a háborút követő, általában inkább destruktívaknak nevezhető, törvényekben is. Mert igazán nem nevezhető egyébnek, ha a reformnak keresztelt rendelkezés két oldalon gyújtja meg a jogbiztonság gyertyáját: egyrészt megszünteti a tanácsban rejlő garanciát és ugyanakkor másrészt (II. Bpn. 30. §.) megszorítja vagy eltörli a perorvoslatot. Bár tagadhatatlan, hogy a semmiségi panaszt felülvizsgáló bíróság hatáskörének kiterjesztése (II. Bpn. 33. §.) a legalitás elvének — egyébként nem mindig aggálytalan — áttörése (Te. 105. §.), a minimet non curat preator elvének gyakorlati megvalósítása (Te. 125. §.) vagy a kijavítás kiterjesztése az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság beszámításának kérdésében, a Bp. szellemében felfogott anyagi igazság érdekeit szolgálják, mégis minden túlzás nélkül mondható, hogy a Bp.-nek a háborút követő forradalmi módosításai túlnyomó részükben a vád és védelem amaz érzékeny egyensúlyának megbillentésére szolgáltak, amelyen a Bp. alkotói oly sok gonddal őrködtek s amelyet a a hatóság helyzeti energiájának egyensúlyozására a fauor defensionissze\ igyekeztek biztosítani. Még sem ez a legaggasztóbb tünete a Bp. fejlődési folyamatának. Reakciós reformok szerencsére nem örökéletüek. Országos törvénytárunk története nem egy példával bizonyítja, hogy miként törvényeket fel lehet venni a Corpus Juris-ba, épúgy törölni is lehet. Szobrokat is le lehet hordani, falfestményeket át lehet mázolni, utcákat átkeresztelni s így az aere perennius törvényeket is megváltoztathatják újabb törvények, ha a politikai és a gazdasági stabilitás helyreálltával egyes forradalmi „jogalkotások" megméretnek és túlkönnyüeknek találtatnak. Nem ily könnyű azonban megváltoztatni a Bp. értelmezésének és alkalmazásának irányát, amely az állami tekintély fokozottabb védelme címén elhajlást mutat az in dubio pro reo alapelvétől. Amit ma egyes külföldi államokban nyíltan hirdetnek, hogy a büntető igazságszolgáltatás célja nem a tárgyilagos igazság, hanem a nemzeti eszmével azonosított politikai hatalom védelme, az, ha nem is kifejezetten, de az eljárás külső formáiban, a Bp. fair play-\éi biztosító rendelkezéseknek megszegésében, a személyes szabadság tiszteletének csökkenésében, nálunk is megnyilvánult. Mindazt, amit a Bp. passzív szereplői és a védői kar