Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - A magánjogi törvénykönyv javaslatának 1135. és 1721.pr.-airól

144 S2EMLÉ. Ámde enyhülnek, vagy egészen el is enyésznek, kedvező esetben fel sem merülnek az ilyenféle dilemmák s alapos lesz a jogi döntés, ha a bíró már az előkészítő joggyakorlat során szerzett közvetlen gyakorlati ismeretek révén az illető üzemi kérdésekben már önmaga is kellően tájékozva van. Szerencsés kézzel fogja meg tehát most az igazságügyminiszter a gyakorlati bíró-képzésnek még lappangó, de egyre jobban felszínre törő problémáit. A bíró éleslátását minden lehető eszközzel fejleszteni és tökéletesíteni kell, alkalmassá tenni őt gyakorlati kérdésekben való hozzáértésének minél szélesebb körben való kiterjesztésére és pedig épen előkészítő szolgálatának évei alatt, bírói székének elfoglalása előtt, hogy aztán biztoskezű műtőorvos legyen az igazait nála kereső emberek jogi sebeinek. S nemkülönben fontos ez a kívánalom a bűncselekménnyel terheltek további sorsát irányító ügyészre nézve is, hogy közvetlenül szerzett közgazdasági tájékozottságával, alaposan emelhessen vádat, vagy már eleve mentesítse a bajba jutott egyént a további bűnvádi meghurcoltatástól. Az ismertetett miniszteri elgondolás tehát mindenekfelelt életrevaló és — életbevágó. Ama feltűnően kevés reform-lépés közt, mely az elsietett törvényeken kívül, igazságügyi berkekben a jövőbeli fejlődés érdekében történik, ez a mostani különösen magára vonja a figyelmet. Ha beválik, — az ügyfeleken kívül sokat fognak neki köszönhetni a jövő magyar bírái és ügyészei... Sikerére pedig máris meg van minden garancia . . Zsoldos Benő, * A Magyar Jogászegylet Magánjogi Szakosztályában február 22-én Dr. Sárffy Andor kir. kúriai bíró tartott előadást Az elidegenítési és terhelési tilalom mint zálogjogi alakulat a Mtj-ban címmel. Kifejtelte, hogy a magánérdek védelmére szóló elidegenítési és terhelési tilalom a magánjogi törvényjavaslaiban nem valódi tilalom, meri az elidegenitésí nem zárja ki, a forgalmat nem zárja le miként mai jogunkban, hanem csak azt eredményezi, hogy a tilalommal terhelt dolog elidegenítése és terhelése a tilalommal védett személlyel szemben hatálylalan. A helyzet tehát olyan, mint mai jogunkban például zárlat esetében. A tervezet rendelkezéseit boncolva az előadó először is azt mutatta ki, hogy a tilalommal védett személy jogi helyzete alanyi jognak minősül, majd azt fejtegette, hogy ez az alanyi jog nem egyéb mint zálogjog. A lilalommal előálló alanyi jog ugyanis épen úgy járulékos jog, mint a zálogjog, mert magánérdekei védő elidegenítési és terhelési lilalomnak mind mai jogunk szerint, mind a Mtj. szerint (440 §.) az az előfeltétele, hogy a tilalommal védett személy javára visszakövetelés álljon fenn. A kétféle jog azonosságának nem akadálya az, hogy a tilalommal védett személy követelése nem pénzbeli, mert zálogjog nemcsak pénzkövetelésnek, hanem fajlagos szolgáltatásra irányuló, sőt egyedi dolog szolgáltatására irányuló követelésnek javára is fennállhat. De a tilalommal védelmek alanyi joga tartalmilag is azonos a zálogjoggal. A zálogjog tartalma az, hogy a zálog a követelés biztosítására a tulajdonban beállott esetleges változástól és minden későbbi terheléstől függetlenül egyelőre le van kötve a jogosult javára, majd a jogosult a zálogból kielégítést kaphat. Mind a kettő meg van a tilalommal védett személy javára is: le van kötve részére a tilalommal terhelt tárgy, mert kielégítési jogát nem érinti semmiféle későbbi elidegenítés vagy terhelés, ha pedig a dologra irányuló joga (elővásárlási, visszavásárlási jog stb ) már érvényesíihetővé válik, akkor követelését a tilalommal védeit dologból elégítheti ki. Igaz, hogyevégből nem kell a tilalommal terhelt dolgot elárvereztetnie, de a zálogjognak sem fogalmi kelléke, hogy a jogosult kielégítése a dolog értékesítése útján történjék, sőt a zálogjognak éppen az a legegyszerűbb alakja, ha a zálogtárgy a követelés tárgyával egynemű s így közvetlenül fordítható a követelés kielégítésére (pénzkövetelés biztosítására adott pénzzálog, buzakövetelés biztosítására zálogul adott