Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - Orvosok ellen indított perek

112 DR. PÓLYA JENŐ tenni az általa alkalmazott orvos-segéd cselekedetéért: a magánorvos is joggal hivatkozhatik arra, hogy az alkalmazottja hibájából származó minden felelősségtől mentesült, midőn orvosi praxisra jogosító diplomával biró segédet alkalmazott. Folyton a sarkában nem lehet, mert ha ezt tehetné, nem volna szüksége arra, hogy praxisának egy részét más orvosra bizza. h) Tömegforgalom esetén, klinikán, kórházban, betegsegélyző rendelőben még kevésbé van módjában a vezető orvosnak, hogy minden egyes segédje, minden egyes mozdulatát figyelemmel kisérje. Pedig a segéd minden egyes ténykedéséből származhatik valami baj. Minden egyes rendelkezés, melyet a segéd tesz, minden egyes kötés, beavatkozás, melyet végez, minden orvosság, melyet rendel, minden injekció, melyet ad, előidézhet komplikációt, mely peres eljárás megindítására okot szolgáltathat, ép úgy, mint egyes rendelkezések, orvosságadagolások, injekciók vagy egyéb beavatkozások elmulasztása is. S mindezért azt a vezetőt vonhatják felelősségre, akinek emberileg nem is áll módjában mindezeket apró részletekbe menően ellenőrizni. Ha pl. a kórházi tőorvos látni akarná mindazt, ami osztályán történik, éjjel-nappal, állandóan ott kellene tartózkodnia s azt az inspekciós szolgálatot, mely egész segédszemélyzete közt megoszlik, személyesen és fokozottan teljesítenie, ami pedig fizikailag is lehetetlen. i) Mennyiben felelős a vezetőorvos a vezetésére bízott szeméiyzet által végzett operációkért ? Itt figyelembeveendő, hogy 1. klinikákon, nagyobb kórházi osztályokon a műtétek száma oly nagy, s annyi a sürgős, az éjjeli órákban is elvégzendő műtét, hogy fizikailag is lehetetlen, hogy azokat az igazgatótanár vagy főorvos mind maga végezze el. 2. A vezetőorvos távollétében is kell operálni, (sürgős esetek, vezetőorvos betegsége, vagy szabadsága alatt) s azért kell, hogy minden ilyen operálással foglalkozó intézményben a vezetőorvoson kívül is működjenek orvosok, akik operálni tudnak. 3. Operatív osztályokon nem lehet megfelelő jó segédszemélyzetet kapni, ha nem engedik őket önállóan operálni; ambiciózus fiatal orvos ilyen helyre nem megy. 4. A klinikának illetve kórházi osztálynak, amelyen való működés a miniszteri rendelet szerint mütőorvosi illetve szakorvosi képesítésre jogosít, erkölcsi kötelessége törődni azzal, hogy az, aki szakorvosi képesitést kap s ezáltal bizonyos előnyökben részesül, annak szakorvosi képzettsége is legyen, ehhez pedig operatív szakmákon feltétlenül szükséges, hogy az ilyen képesitést nyerő orvos operálni tudjon, vagyis klinikai illetve kórházi működése alatt megtanuljon operálni; ezt pedig csak úgy tanulja meg, ha van alkalma operálni. Az operációk egyrészének átengedése tehát a segédszemélyzet részére a szakmabeli succrescentiát, a betegek általános érdekét és a szakorvosi képesítésről gondoskodó törvényes rendelkezések intencióit szolgálja.