Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - Baumgarten Nándor emlékezete

94 DR. KUNCZ ÖDÖN nősen írtózott minden olyan állami beavatkozástól, amely a gazdasági szabadság két legnagyobb kincsét: az egyéni kezdeményezést és az egyéni felelősséget veszélyezteti. Tisztán látta azonban, hogy a teljes gazdasági szabadság, a haszonnak öncéllá emelése és a termelés teljes szervezetlensége, minő kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi pusztulást idézhet elő. Hiszen ott volt azok között az első magyar jogászok között, akik felismerték a szociális probléma végtelen fontosságát, észrevették a gazdaságilag gyengébb fél védelmének szükségszerűségét és a nagy vállalatok koncentrációjával megvalósuló tervszerűséget az orthodox liberalizmus atomizmusával, termelési anarchiájával szemben. De Ö volt az első, aki a fuvarozási ügylettel, a vasúti joggal és a nemzetközi vasúti árufuvarozási joggal kimerítő alapossággal és teljes rendszerességgel foglalkozott és rámutatott arra a lényeges momentumra, amely a vasúti fuvarozást a közönséges fuvarozástól megkülönbözteti. Ez pedig a vasút monopóliuma, amely kellő ellenőrzés és szabályozás nélkül a vasút önkényének vetné alá a szerződő feleket. Az Ö liberalizmusa tehát csak olyan értelemben volt „liberalizmus", hogy hitte, vallotta és tapasztalta, hogy az egészséges és virágzó gazdasági élet egyetlen szilárd alapja a magántulajdoni rend és a magániniciativa; hogy a kapitalizmus — számos hibája és kinövése ellenére is — még mindig jobban tudja megoldani a gazdasági élet feladatait, mint az egyéb rendszerek. A helyes közgazdasági politika útja Ő szerinte nem a ki nem próbált új rendszerek bevezetése, az ugrás a sötétbe, hanem a kapitalizmus tökéletesítése, megjavítása, erkölcsi elvekkel, a fair play-vel telítése. Az Ő liberalizmusa a közérdekkel indokolt állami beavatkozást nemcsak lehetségesnek, hanem mindott szükségesnek is tartotta, ahol az egyén mások kárára jogaival visszaél, gazdaságilag gyengébb szerződő ellenfelét kizsákmányolja, vagy olyan monopóliumhelyzetbe jut, amelyet ellenőrzés és szabályozás nélkül hagyni a közérdek sérelme nélkül nem lehet. Baumgarten Nándor második vezető irányeszméje a nemzetek közötti gazdasági jogegység megvalósítására való törekvés volt. Szinte a diadal érzésével állapítja meg, hogy ma az európai szárazföldet a Nordkaptól a görög szigetekig azonos törvénnyel szabályozott forgalmú vasútvonalak hálózzák be. De ott van az első sorban, amikor a háború alatt a központi hatalmak hiteljogának egységesítéséről van szó és alaposan tanulmányozza a vételügylet nemzetközi szabályozásának kérdését is. A hiteljog nemzetközi egyenlősítésére való törekvés Nála azonban korántsem a l'art pour l'art európaiasság nemzetköziség reflexe, hanem az ország gazdasági megerősödésének és a hiteljog tökéletesedésének előmozdítani akarásában gyökerezik. Az ország közgazdasági élete csak akkor virulhat, ha a kereskedelem az egymásra utalt legkülönbözőbb országok között szoros és