Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A magánjogi szabályok időbeli összeütközése

$4 ÁRATÓ ISTVÁN nek, minden esetben méltányosnak tartja. Már pedig vannak esetek, amikor ép a törvény visszahatása helyes és méltányos. Ilyen eset pl. a mi jogunkban 1928: XII. t.-c. 14. §-a, amely egyes magánjogi pénztartozások átértékelését bizonyos feltételek fennforgása esetén még akkor is megengedi, ha a tartozás összegét előzőleg már ítélet vagy bírói egyezség határozta meg. A törvényhozót itt nyilván a meggondolás vezette, hogy ennek a törvénynek visszaható erőt adni az igazságosságnak és a méltányosságnak sokkal jobban megfelel, mint a visszaható erő kizárása. A miniszteri indokolás szerint „a szociális szempont feltétlenül megkövetelte, hogy a javaslatnak a jogbiztonságot védő alapelve alól kivétel tétessék." A másik ellenvetés az, hogy a vissza nem hatás elvének kimondása nem jelenti a kollizió végleges megoldását. Mert ha az új törvény alkalmazását kizárjuk, még mindig két lehetőségre nyílik alkalom : a régi törvény tovább élésére, vagy az új törvény közvetlen hatására. Mindebből következik, hogy a vissza nem hatás elvét feltétlenül elfogadható végleges megoldásnak tekinteni nem lehet. Az újabb felfogás szerint a jog normális hatása nem a vissza nem hatás, hanem ép ellenkezőleg mindig a visszahatás. A bíró kizárólag az elbírálás idején érvényben lévő törvényt alkalmazhatja. Ennek ellenére anyagilag érvényesülhet a régi törvény is, de ez kizárólag az új törvény ily értelmű akaratán nyugszik. Az új törvény ugyanis saját alkalmazásának körét tetszése szerint korlátozhatja. Formailag tehát a törvény mindig visszahat (fictio praeexistentiae), de koncessziót tehet saját feltétlen érvényességi igénye alól. Ezen az engedményen alapul az intertemporális jog. Ezek szerint az anyagi és az alaki visszahatás elve elválik egymástól. Az emiitett felfogások a visszahatásnak csak az anyagi fogalmát tartották szem előtt. A helyzet azonban az, hogy a formális visszahatás mindig megállapítható, de anyagilag mégis vagy a régi törvény továbbhatásával, vagy az új törvény közvetlen hatásával vagy visszahatással állunk szemben. Ami a visszahatás elvét illeti, általános jogpolitikai szempontok és a jogbiztonság erkölcsi elve ennek lehető szűk térre való korlátozását kívánják, de kivételesen a visszahatás is helyes lehet. A régi törvény továbbhatása mellett a történelem tanúságát, a törvénybe vetett bizalmat és a politikai, jogi vagy a logikai szükség parancsoló szavát szokták felhozni. Igaz, viszont, hogy adott esetekben mindez a közvetlen hatás elve mellett is felhozható. Ha a visszahatást kizárva a választást e két elvre korlátozzuk, a kérdést tulajdonképen az dönti el, hogy a jogviszony egysége vagy a törvényhozás egysége fontosabb-e. Az első esetben a tudománynak a régi törvény továbbhatása, az utóbbiban a közvetlen hatás mellé kell állnia. Ezt azonban határozottan megtenni nem tudja, mert a törvényhozás, illetve a jogviszony egysége közti elsőbbség kérdése megnyugtató módon nem dönthető el. Minthogy tehát ezeknek a kolliziós normáknak az érték szempontjából történő hierarchikus sorbaállitása nem sikerült, nem csoda, hogy akadtak, akik egyenesen kétségbe vonták a jogszabályok időbeli összeütközésének kielégítő megoldására irányuló törekvések sikerét. Ezekkel a meddő törekvésekkel szemben Szászy István a hágai Nemzetközi Jogi Akadémián 1934. nyarán tartott előadásaiban keresi a kérdés kielégítő és megnyugtató megoldását. Szerinte elsősorban a törvény jogi természete, szerkezete, tárgya és célja veendő figyelembe. így mindazok a törvények, amelyek valamely jogváltozásnak nyilvános jellegű lajstromokba való feljegyzését rendelik el, céljukból kifolyólag szükségképen visszahatnak. Pl. ha egy országban bevezetik a telekkönyvi rendszert, az ingatlanon fennálló dologi jogok megállapításának ez a formai kelléke kiterjed a már végbement dologi jogváltozásokra is, mert máskülönben nem lehetne a telekkönyvet felvenni. Ahol viszont a célt közvetlen hatással lehet elérni, ott azt kell kimondani. Pl. ha valahol eltörlik a nemességet, ez a törvény azonnal hatni fog az előtte lét-