Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - Harminc éves az angol gyermekvédelmi törvény

A TALÁR 69 Irta: Dr. BARANYAY KÁROLY miskolci törvényiszéki bíró. Forma dat esse rei — állapította meg már a régi római. Ez a jeles mondás feltétlen igaz: a forma, a külsőség is uralja a dolgokat, a belső (ártalommal együtt-adja meg azok lényegét. Formákban élünk és gondolkozunk; maga a tiszta ész rendszerező tudománya — a logika is — csupa formalizmus. Formákban, külső alakjaikban ismerjük fel a teremtett világ doligait, — de még az emlbert — és így egymást is. A formáknak lényeget adó és uraló jellege úgy a materiális dolgokban, valamint az eszményiekben, a tudományban is — nyilvánvaló és öröktörvényű törvény. így — természetesen — a formaságoknak a jogban is unalkodniok kell: a jognak — anyagi jogszabályokkal szinte egyforma mennyiségű és erejű része a formasá-gok szabályai, vagyis az alaki jogok, másképen — a perrendek: polgári perrendek alakiságaiban, formáiban jelennek meg és válnak csakis érvényesíthetőkké a polgári és hasonlóképen bűnvádi perrendiekben a büntető anyagi jogszabályok. Ha nincs meg egy anyagi jogszabálynak formailag, vagyis perriendileg érvényesíthető módja — akár a nem létező joggal egyenlő; — az anyagi igazságnál is korábbiak, etőbbrevalók tehát: a bíróságoknak előbb kell vizsgiálniok ez alakiságokat s csak ezek megléte mellett, tehát uralma alatt érvényesülhet az anyagi jogszabály, az anyagi igazság. Jogvesztő fon.nlaságok, puszta terminusok be nem tartása — penvesztissel egyenlő; — nyilvánvaló tehát ily esetekben az alakiság mindenkor egyenesen perdöntő lényeggé válni hivatott: Ahol az alakiság szükségszerűen ily nagyterű, ahol az első és főkérdés ennek megléte, alapja, s ahol1 az, esetleg magává a lényeggé válik, ott az anyagi joggal egyenlő értékűek s erejűek a lényeget megadni és uralni hivatott formák és külsőségek is. Hogy pedig ezek mennyire kihatnak az ügyek lényegére, mennyire megkönnyiítiik avagy megnehezítik az anyagi igazság kiderítését — elméleti és gyakorlati jogászok — látjuk és ismerjük lépten-nyomon, s nap-nap után. A kérdésnek részletesebben adtaim indokait a Jogállam 19218. évi 8—9. füzetében (432—437. oldalakon). Nem akarom ismételni ottani indokaimat s az ott felsorolt bíráskodási külsőségek közül jelenben csakis a talár kérdéssel óhajtok foglalkozni. A kérdésnek szinte irodalma van; a talár érvei és ellenérvei mérlegeléséből — az a helyes megállapítás szögezhető le, hogy a bírói talár behozatala helyes és szükséges. Ha a társadalomban pl. külsőleg is megkülönihöztetendő a papi, katonai osztály és a többi egyenruhát viselőknek a mindennapi szürkeségből kiemelendő és a köz érdekéből megkülönböztetendő tömege, — úgy a vagyon, becsület, szabadság, sőt élet felett is ítéjni hivatott osztály még inkább megérdemli ezt a külsőleg is elismerhető és telismerendő megkülönböztetést. Ezzel az állam, egyik alkotmánybiztosítékát védi és adja meg neki külsőleg is a szükséges megkülönböztető tekintélyit. Ez alkotmánybiztosító szervnek a tömegre leginkább iható, tekintélytadió és parancsoló külsőségekben védelme és erősítése — valóban eminens közérdek. Az is ikiétsé,gtelén — a talár- olcsó, könnyű, tartós, egyszerű és mégis ünnepélyes, — mindezekmellett valóban praktikus viselet. Kozmopo-