Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ .JOG 57 A 22. §-ban meghatározott jogsértő cselekmény is tulajdonképen a bitorlás egyik esete, amint az a 38. §-ban foglalt utalásból kitűnik. Aki valamely mű példányait jogosulatlanul, vagyis a szerzői jogok alanyának beleegyezése nélkül forgalombahelyezi, ami alatt a példányok forgalombabocsátásának megindítása értendő (1. U §-t), az mint jogosulatlan forgalombahelyező az 5. §. értelmében a szerzői jog bitorlását követi el s a 18. §. szerint büntetendő. Aki ellenben a műnek már forgalombahelyezett példányait megszerzi s azokat jogosulatlanul forgalomban tartja, — az, mint jogosulatlan forgalombantartó a 22. §. alá esik. Ehhez képest a kiadó a mű példányainak forgalombahe lyezője, ellenben forgalombantartó a kereskedő, aki a forgalombahelyezett példányokat a kiadótól megszerezvén, azokat árusítja. Aki a filmet (mozgófényképészeti művet) jogosulatlanul forgalombahelyezi, az bitorlás címén a H8. §. szerint tartozik felelősséggel, ellenben aki a forgalombahelyezett filmet megszerzi és terjeszti, az a 22. §. értelmében felelős (Kúria P. I. 6128/1933. sz. ítélete). A forgalombantartás rendszerint akkor jogosulatlan, ha már a példányok forgalombahelyezése volt jogosulatlan. De előfordulhat, hogy a forgalombahelyezés jogosan történt, azonban utóbb valamely oknál fogva a forgalombantartás jogosulatlanná válik (1. a Kúriának P. I. 5557/1933. sz. alatt hozott ítéletét, közölve 6. §. 9. pontjánál „A szerző mechanikai jogai alatt). A törvény közelebbről is meghatározza, mit ért forgalombantartás alatt, — érti t. i. a példányok áruba bocsátását, árusítását, más úton terjesztését, vagy használatát. Árubabocsátás forog fenn, ha a kereskedő a példányokat üzletében raktáron, eladásra készen tartja. Terjesztés a műnek egyéb módon való hozzáférhetővététele s közlése a közönség, a nyivánosság körében. De az áruba bocsátás, eladás, más úton terjesztés vagy használat csak szándékosság és üzletszerűség esetén tekintendő a 18. §. szerint büntetést és kártérítést maga után vonó vétségnek. A szóbanlevő vétség tényálladékához tehát szándékosság kívántatik meg. Gondatlanság itt nem elegendő. Szándékosság terheli pl. a könyvkereskedőt, ha tudja, hogy a könyv vagy folyóirat bitorlást foglal magában, ami rendszerint akkor fordul elő, ha őt erre figyelmeztették. A szándékosság mellett az üzletszerűségnek is fenn kell forognia a terjesztés és a használat tekintetében is (az üzletszerűségről 1. az 5. §-nál). Nem válik tehát a 22.