Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

58 Dr. ALFÖLDY DEZSŐ S-ban meghatározott vétségben bűnössé az a kereskedő, aki tudomással bir ugyan a könyvben foglalt bitorlásról, s azt ingyenesen használatra engedi át, vagy oda ajándékozza egy ismerősének. A törvény szerint a jogosulatlanul forgalomban tartott példányok azonban a terjesztőnél (használónál) pl. könyvkereskedőnél akkor is elkobzás- alá esnek, ha őt szándékosság vagy gondatlanság nem terheli. A berni egyezmény 16. cikkének 2. bekezdésében érintett azokra az esetekre való tekintettel, amikor külföldről származó oly példányokról van szó, amelyek származási helyükön nem voltak jogosulatlanok, — a törvény a 79. S-ban akként rendelkezik, hogy ily esetekben a külföldi vonatkozású cselekményekre a magyar törvény alapján lehet eljárni, ha a 22. §-ban említett példányokat külföldről terjesztették Magyarországon. Illetékes a bpesti tszék is (Elj. rend. 2. §. 2. bek.). A 22. §. a jogosulatlanul forgalomban tartott példánvok árubabocsátásáról beszél, szemben a régi Szjt. 23. §-ával, amely a jogosulatlanig többszörösített példánvok árubabocsátásáról szólt, ami félreértésekre és zavarokra vezetett. Az új Szjt. 22. §-a folytán t^rgvtalanná vált a régi törvény idejéből való 54. sz. elvi határozat. 23. §. Aki a 9. §. 1. és 2. pontja esetében a forrás vagy a benne esetleg megjelölt szerző világos megnevezését szándékossá /} vagy gondatlanságból elmulasztja, továbbá az, aki a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelöli vagy mellőzi, vétség miatt negyvenezer koronáig — ezidöszérint 8000 P-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Kártérítésnek '18. §.) és elkobzásnak (20. és 2f. §.) ilyen esetben is helye van. A 23. §-ban meghatározott vétség is bitorlás, amint azt a 36. §-ban foglalt utalás világosan kifejezésre juttatja. E szakasz szerint vétséget követ el, aki a 9. §. 1. és 2. pontjában, vaalmnit a 47. §-ban a forrás és esetleg a szerző megnevezésére vonatkozóan megszabott kötelezettséget szegi meg. Az e szakaszban meghatározott vétséget követi el továbbá az is, aki a művön a szerző nevét akarata ellenére megjelöli vagy mellőzi. Az álnevű vagv névtelen szerző nevének a művön való feltüntetése tehát e rendelkezés alá eső vétség. Ez a rendelkezés a szerzőnek azt a személyiségi jogát védi, amelvnél fogva ő van hivatva határozni a felett, hogy a műve nevével i^öltessék meg (1. a 3. §-nál „A szerző személyiségi jogai"). Ha a szerző neve feltüntetendő, akkor en-