Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ JOG 53 helye, akit a bitorlás tekintetében sem szándékosság, sem gondatlanság nem terhel. Helye van az örökösök és hagyományosok ellen is. A törvény 21. §-a szerint a bitorlás kísérlete is elkobzást von maga után, sőt elkobozhatok a bitorlás előkészítésére s az előzetes hirdetésre szolgáló különös eszközök és készülékek is. A 20. § utolsó bek. szerint a károsított (sértett) kérheti, hogy a példányok, eszközök, készülékek a végből, hogy azokat felhasználhassa, előállítási árukért egészen vagy részben neki átadassanak, átengedtessenek, — de csak abban az esetben, ha ezáltal harmadik személyek jogai sérelmet nem szenvednek. Az elrendelt elkobzás foganatosítása tárgyában egyébként az Elj. rend. 8. és 9. §-ai tartalmaznak részetes intézkedéseket. Az elkobzásnak megfelelő előzetes biztosítási intézkedés a zárlat alá vétel, amelyről a 28. §. rendelkezik. A 20. §-nak a bitorlásra vonatkozó rendelkezéseit az 58. és 74. §-ok értelmében megfelelően kell alkalmazni a nyilvános előadásra vonatkozó bitorlások eseteiben is. Valamely színmű jogosulatlan előadása esetén elkobzás alá eshetnek mint a bitorlás elkövetésének különleges eszközei a szövegkönyvek, sugópéldány, a partitura, a beszéd- és hangjegyszerepek stb. Ugyancsak megfelelően alkalmazandók a 20. §. rendelkezései a 65. §. értelmében a képzőművészeti alkotásokra is, — s csak az építmények tekintetében foglal magában a 65. §. ide vonatkozóan külön rendelkezést. A kir. Kúria szerint azonban a 20. §. nem foglal magában kötelező rendelkezést abban az értelemben, mintha a bíróság bitorlás fennforgása esetén az elkobzást kérelem folytán mindenkor elrendelni köteles lenne. A kir. Kúria szerint ugyanis (P. I. 1387/1932. sz.) a bíróság az elkobzás elrendelését különös méltánylást érdemlő esetekben mellőzheti. így a kir. Kúria P. I. 277/1930. szám alatt hozott ítéletében a bitorolt részekre kért elkobzást mellőzte abból az indokból, mert az alperes művének bitorolt részeire az elkülönítés nehézségei miatt az elkobzás az alperes érdekeinek méltánytalan sérelme nélkül keresztülvihető nem lenne, s mert egyébként is az elkobzás mellőzése a felperesre nem vagyoni kárának megtérítése mellett nem sérelmes. A P. I. 4862/1931. szám alatt hozott ítéletében pedig a kir. Kúria a bitorlás elkövetésére szolgáló eszközök elkobzását azért mellőzte, mert az eset körülményei szerint ki van zárva az, hogy a sérelmezett cselekmény ismétlésétől tartani lehetne.