Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ JOG 49 az esetben, ha a felelős kiadó intézkedésére vezethető vissza a közlemény közlése, a felelős kiadó szerzői jogi felelőssége nem lehet nagyobb a felelős szerkesztő felelősségénél. Bitorlás és tisztességtelen verseny. Vannak cselekmények, amelyek úgy a Szjt.-be, mint az 1923:V. tc.-be (Tvt.) ütköznek. így pl. valamely lap vagy könyv címének jogosulatlan átvétele a Szjt. 6. §. 8. pontjában meghatározott bitorlás, de az ily cselekmény egyúttal a Tvt. 7. illetve 12. és 18. §-aiba is ütközhetik. Ekként lehet eset, mikor a sértett fél akár a Szjt.-ben, akár a Tvt.jben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása iránt léphet fel. A magánjogi igények szempontjából kedvezőbb a sértett félre, ha a Szjt.-ben meghatározott tágabb körű magánjogi igényeket érvényesíti, tekintettel arra is, hogy az abbanhagyásra való kötelezés nemcsak a Tvt. 1. §-a alapján, hanem a Szjt. 25. §-ának 28. §-ával egybevetett értelme szerint a Sztj. alapján is kérhető. Az Sztj. szerint ugyanis nem vagyoni kár már gondatanság esetén is jár, míg a Tvt. szerint csak szándékosság esetén (35. §.). A Sztj. szerint a vétlen bitorló is felelős gazdagodása erejéig, mig a Tvt. szerint szándékosság vagy gondatlanság hiányában csak abbanhagyás követelhető (1. §). A Tvt. vétség esetén súlyosabban büntet mint az Szjt. 19. §. Aki mást a szerzői jog bitorlására rábir, a 18. §ban meghatározott büntetés alá esik és a sértettnek a 18. §. első bekezdése értelmében kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes kártérítésre vagy egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben kötelezhető. Egyéb esetekben a kárért a tettes és a felbújtó egyetemlegesen felelősek. A többi részes büntetés és kártérítése kötelezettsége az általános jogi elvek szerint ítélendő meg. A Sztj.-ünk szerint (19. §. 3. bekezdés, 24. §. 2. bekezdés) — amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik — a bitorlás s általában a Szjt.-be ütköző vétségekre nézve a büntető törvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései, a kártérítési kötelezettség tekintetében pedig az általános magánjogi elvek irányadók. A bitorlás vétségének tettese az, aki a bitorló cselekményt elkövette. Bitorlás vétsége miatt bűnös s mint ilyen, büntetés alá esik mindenki, aki a bitorlás tényálladékának megvalósításában szándékosan vagy gondatlaul közreműködött. Hogy mikor van a bitorlás befejezve, arról a 21. §. ren-