Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

Dr. ALFÖLDY DEZSŐ rálás alatt álló eset összes körülményeinek mérlegelésével dönthető el. A felelős szerkesztőnek, — amint azt az 59. számú elvi* határozat kimondja, — tudomást kell szereznie minden dolgozatról, mely a lapban közlendő lesz. Nem védekezhetik tehát azzal, hogy a dolgozatról nem volt előzetes tudomása. De az 59. számú elvi határozatnak a kir. Kúria gyakorlatában kialakult helyes értelme szerint — a felelős szerkesztő terhére az átvizsgálási kötelesség elmulasztása címén is a közleményben foglalt bitorlás elkövetése körül gondatlanság csak akkor állapítható meg, ha a sérelmes közlemény áttekintésekor a nála feltehető általános műveltség s a tőle elvárható gondosság mellett észlelnie kellett volna, hogy az bitorlás azaz a Sztj.-be ütköző vétség tényálladékát foglalja magában. A felelős szerkesztő a kir. Kúria P. I. 1110/1929. sz. ítélete szerint a sértett féllel szemben nem hivatkozhatik arra, hogy a lap szerkesztésével, mást bízott meg, mert harmadik személyekkel szemben mindenkor azt kell feltenni, hogy a közlés a felelős szerkesztő tudatával és hozzájárulásával történt. Vagyis gondatlanság címén ez esetben is felelősségre vonható. A kir. Kúria P. I. 4062/1931. sz. alatt hozott ítéletében kimondta, hogy mivel a felelős szerkesztőt a közleménynek a felperes szerzői jogát sértő közlése tekintetében sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, s így a közlemény sérelmezett közlésében vétlenül működött közre, ezért ugyanő a Szjt. 18. §-ának 2. bekezdése értelmében csupán gazdagodása erejéig felelős. De mivel a közlés folytán nem ő, hanem a lapkiadó vállalat gazdagodott, s a felelős szerkesztő gzdagodására a felperes adatot szolgáltatni nem tudott, ezért a felelős szerkesztőt gazdagodás címén sem találta marasztalhatónak. A fentiekből következik, hogy a felelős szerkesztő an nak kívánságára, aki a lapban megjelent valamely közleményt a Szjt. alapján sérelmez, megnevezni köteles azt a személyt, aki a közleményt mint tőle származót közlés végett beküldte. (Ezért ennek a nevét, címét a felelős szerkesztő a Szjt. 36. §-ában foglalt elévülési időre való tekintettel 3 évig megőrizni tartozik). Amennyiben a felelős szerkesztő e felvilágosítási kötelességének eleget nem tesz, kiteszi magát annak, hogy a sértett fél ellene indít pert s ha a per során derül ki, hogy ki a tettes, a felelős szerkesztő pernyertessége esetén is a Pp 427. és 430. §-ainak egybevetett rendelkezései szerint költsép viselésére kötelezhető azon az alapon, hogy a perre okot adott (1 a kir. Kúria P. I. KL10/1929. sz. ítéletét). A kir. Kúria P. I. 2614/1934. sz. alatt kelt ítélete szerint