Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

40 Dr. ALFÖLDY DEZSŐ A nyilvános előadás jogának tartama tekintetében az 55. §. a 13. §-nak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz. Fényképészeti művekre a 13. §. nem nver alkalmazást (71. §.) /4. §. A szerző halála után megjelent mü a szerző halálától számított ötven éven át részesül védelemben. Ha a mü a szerző halálától számított negyvenöt év eltelte után, de ötven éven belül jelent meg először, a megjelenéstől számított öt éven át részesül védelemben. A. 14. §. a szerző halála után megjelent, az ú. n. hátrahagyott (posthumus) művek védelmi idejét szabályozza. E szerint ily műveknél a védelmi idő a szerző halálától számított 50 évről 55 évre tolódhatik ki, ha a mű röviddel a szerző halálától számított 50 év letelte előtt jelent meg.44 Hátrahagyott műveknél a jogosulatlan előadás szempontjából a védelem idejére vonatkozóan az 55. §. tartalmaz rendelkezést. A szerző halála után megjelent fényképészeti művek tekintetében pedig a 69. §. intézkedik. 15. §. Oly müvek, amelyekre nézve akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá nyilvános tanintézetek — egyéni szerző megnevezésének hiányában — a mű szerzőjéül tekintendők, a mü első megjelenésétől számított ötven éven át részesülnek védelemben. Az akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá nyilvános tanintézetek akkor tekintendők valamely mű szerzőjének, ha az ő nevük alatt kiadásban megjelent művön egyéni szerző megnevezve nincs. A szobanlevő jogi személyek neve alatt megjelenő ilyen kiadványok rendszerint gyűjteményes művek, amelyek adalékoknak bizonyos rendszerbe szedett összeállítását tartalmazzák (2. §.), amikor is a jogi személyt a gyűjteményes mű szerkesztője gyanánt kell szerzőnek tekinteni, ha ilyennek a művön természetes személy megnevezve nincs. Kétségtelen ugyan, hogy az anyag összeválogatásában, elrendezésében megnyilvánuló önálló eredeti szellemi alkotás is csak természetes személytől eredhet, de mivel ilyen a művön megnevezve nincs, ezért a törvénynél fogva az ily mű mint gyűjteményes mű szerzőjének az azt kiadó jogi személyt kell tekinteni. Ez esetben a védelmi idő a 15. §. szerint alakul, míg az egyes 44 Az osztrák törvény Ii7. 2. bekezdése szerint a hátrahagyott müveknél, ha a közzététel a szerző halála után több, mint 20 évvel történt, a közzétételtől számított 10 évvel ér véget a védelem, bárircvennyír időre a szerző halála után történjék is a közzététel. A német törvény 29. §-a hasonlókép rendelkezik.