Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ .JOG 41 adalékok tekintetében, ha szerzőik meg vannak nevezve, a 11. §. rendelkezése irányadó, ellenkező esetben az adalékok szerzőjének ugyancsak az illető jogi személyt kell tekinteni a 15. §-nál fogva. Ha pedig a jogi személy neve alatt kiadott mü nem minősül gyűjteményes műnek, s azok a természetes személyek, akik a művet létrehozták, a művön megjelölve nincsenek, akkor ugyancsak a törvénynél fogva azt a jogi személyt kell a mű szerzőjének tekinteni, amelynek kiadásában a mű megjelent. 16. §. Több kötetben vagy több részben megjelenő oly müvek védelmének tartama, amelyek védelmi idejét a megjelenés időpontjától kell számítani, minden egyes kötetnek vagy résznek első megjelenésétől számíttatik. Olyan művek, amelyek több részben vagy több kötetben ugyanazon anyagot tárgyalják és így egymással összefüggőknek tekintendők, védelmének tartama az utolsó kötet vagy rés: első megjelenésétől számíttatik. De ha az egyes részek vagy kötetek megjelenése között tíz évnél hosszabb időköz telt el, az előbb megjelent részek vagy kötetek külön önálló műnek, a tíz év leforgása után megjelenő részek vagy kötetek pedig új műnek tekintendők. Ez a szakasz a több kötetben, vagy több részben megjelenő művek védelmét szabályozza. Ily műveknél a védelmi idő tartamát minden egyes kötetnek vagy résznek első megjelenésétől kell számítani, ha a védelmi idő meghatározása szempontjából a megjelenés időpontja irányadó, így a 13. §. esetében, amikor a mű álnév vagy a szerző nevének kitétele nélkül, tehát kryptonym műként jelent meg (ha csak a szerző a 13. §. értelmében a nevének nyilvánosságra hozásával, illetve bejelentésével nem szerezte meg a teljes védelmet), továbbá a 15. §. esetében, amikor a művet akadémia, egyetem és más jogi személy adta ki egyéni szerző megnevezése nélkül. A szerző valódi vagy közismert írói (művészi) neve alatt megjelent műveknél ellenben, ha darabonként jelentek is meg, a védelmi idő a 11. §-nak megfelelően mindenkor a szerző halálával veszi kezdetét. Az előbbi esetben, vagyis a 13. és 15. §-ok eseteiben a védelmi idő akkor számíttatik minden egyes kötet vagy rész megjelenésétől, ha a kötetek vagy részek nem ugyanazt a zárt anyagot tárgyalják, s egymással legfeljebb egész lazán állanak összefüggésben, ilyenek pl. a folyóiratok heti vagy havi számai, a testületek által kiadott évkönyvek, stb. Ha ellenben a kötetek vagy részek egymással összefüggésben ugyanazt az anyagot tárgyalják pl. ugyanazt a tudo-