Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ .JOG 39 §.)f vagy ha ugyanazon idő alatt a mü a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi idő a 11., 12. és 14. §. szerint számíttatik. Valamely mű megjelenhetik a szerző valódi nevével, megjelenhetik továbbá álnév alatt (pseudonym), s végül megjelenhetik nevének kitétele nélkül (anonym). A valódi névvel, vagyis az író vezeték- és keresztnevével egytekintet alá esik a szerzőnek közismert írói vagy művészi neve, mint amelyről legalább is a szakkörök tudják, hogy melyik szerző használja ezt. Az a név tehát, mely a szerzőnek nem közismert írói (művészi) neve, — álnév. A kir. Kúria P. I. 2193/1934. szám alatt hozott ítélete szerint nem szabad álnévül használni oly nevet, amely azonos valamely létező személy nevével, amikor is az álnév használata a közönség bizonyos körében arra a téves következtetésre ad alkalmat, hogy a mű az álnévvel egyező nevű szerzőtől ered; ez áll különösen akkor, ha szerző álnév gyanánt oly szerzőnek nevét használja, aki hasonló téren fejtett ki szerzői tevékenységet. Ily esetekben az, akinek nevével azonos a használt álnév, személyiségi jogáak sérelme címén léphet fel az álnevet használó szerző ellen (1. ,,Más nevének feltüntetése" a 3. §-nál.) A kir. Kúria idézett ítélete szerint nincs megengedve álnév gyanánt valamely elhalt író nevével egyező név használata sem, ha az ily név használata alkalmas a közönség körében annak a hiedelemnek keltésére, hogy a mű szerzője az azon a néven ismert író. Az ilyen, az elhalt iró iránti kegyelettel össze nem egyeztethető névhasználat esetében az elhalt személyiségi jogának sérelme címén bármely hozzátartozója van jogosítva fellépni a névhasználat eltiltása s erkölcsi (nem vagyoni) kártérítés iránt. E szerint meg van engedve álnév gyanánt való használata oly elhalt író nevének, aki a közönség körében már nyilván feledésbe ment, s lehet álnévül használni rég elhalt s ez idő szerint is ismert író nevét, ha az ily névhasználat nem alkalmas a közönség megtévesztésére. így pl. aktuális vezércikkek írója használhatja álnévül valamely ókori író nevét. Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent művek az első megjelenéstől számított 50 éven át állanak védelem alatt. A szerzőnek azonban mindig módjában áll a művét utólag is a nevének (valódi, vagy közismert írói, illetve művészi nevében) kitételével megjelentetni. Ezzel eléri azt, hogy a védelem a halálától számított 50 évig terjed; ugyanezt a célt elérheti azzal is, hogy nevét az első megjelenéstől számított 50 éven belül a szabadalmi bíróságnál az iktatókönyvibe való bevezetés végett bejelenti (42—44. §-ok).