Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

36 Dr. ALFÖLDY DEZSŐ Nem állanak továbbá védelem alatt a nyilvános tárgyalások, t. i. bíróságok, közigazgatási és egyházi hatóságok, valamint közjogi testületek nyilvános tárgyalásai. Itt a tárgyalás lefolyásának ismertetéséről, közléséről van szó. Az ily tárgyalásokon elhangzott beszédek az 5. pont alá esnek. Végül meg van engedve az 5. pont szerint nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon, vagy összejöveteleken tartott beszédek kiadása, de csak a 6. §. 2. pontjában és a 6. §. 6. pontjában felállított korlátok között. 10. §. Törvények és rendeletek többszörösítéséref közzétételére és forgalombahelyezésére külön jogszabályok irányadók. E §. szerint törvények és rendeletek többszörösítése, közzététele és forgalombahelyezése tekintetében az ide vonatkozó külön jogszabályok irányadók. Erre nézve az 1880:LIII. t. c. 1. §-a akként rendelkezik, hogy a törvénytár, törvénygyűjtemény és rendeetek tárának, valamint egyes törvényeknek és rendeleteknek, nemkülönben az 1868: III. t. c. — jelenleg az 1881:LXVI. t. c. értelmében készítendő fordításoknak önálló kiadása és azok elárusítása az állam kizárólagos joga. Nem önálló kiadás a törvények és rendeletek felvétele — akár egész terjedelmükben is — az azokat tárgyazó jogi müvekbe. Kimondja továbbá az idézett törvény — a törvényeknek és a rendeleteknek a közönség körében való ismertetése és terjesztése érdekében, — hogy az előbb említett rendelkezés alá nem tartoznak a törvények vagy rendeletek oly kiadásai és gyűjteményei, amelyek a törvényeket és rendeeteket tudományos vagy gyakorlati magyarázatokkal kísérik, sem azok a gyűjtemények, melyek a szakszerű használat céljából csupán egy szakmába vágó törvényeket és rendeleteket tartalmaznak43 if. §. Amennyiben az alábbi §-ok másként nem rendelkeznek, a védelem, amelyet a jelen törvény a szerzői jog javára biztosít, a szerző egész életére és a szerző halála után ötven évre terjed. A törvény általános szabályként állítja fel, hogy a vános ügyiratok csak a közhatóságok, vagy hatósági személyek tárgyalási iratai, jegyzökönyvei, jelentései és végzései stb. közölhetők szabadon. Ugyanez az álláspont jut ^kifejezésre az új német törvénytervezet 6. g-ában s az ahhoz készült ind okolásban. Az ellenkező álláspontot foglalja el Dr. A. Seiller. ,,Österreichisches Urheberrecht" 26. .; szerinte a feleknek a bírói vagy közigazgatási eljárás célfraia. szolgáló ihead ványai a nyilvános iigv^ratok alkatrészei. 43 Az oszták törvény (módosított szöveg 5. §-a) szerint a törvények és rendeletek nem állanak szerzői jogi védelem alatt, s így azok fordítását is bárki megjelentetheti.