Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ JOG 35 cikk szerzője érdekében kívánja meg, s a forrás (hírlap) megnevezése tárgyában csakis a hírlapvállalat lehet jogosítva rendelkezni, amiért is a forrás (hírlap) megjelölésének mellőzését csak az illető hírlapvállalat sérelmezheti, s e címen a 23. §. alkalmazására irányuló keresettel csak a hírlapvállalat léphet fel. Ellenben a cikk írója csak az ő neve feltüntetésének mellőzését sérelmezheti, s e tekintetben a 23. §. szempontjából ő a sértett. A törvény a 9. §. 3. pontjában megengedi a berni, jelenleg a római egyezmény 9. cikkének 3. bekezdésével egyezően hírlapban vagy folyóiratokban megjelent napihíreknek és vegyes apróságoknak átvételét, amelyek egyszerű közléseket tartalmaznak. Ezeket a közleményeket a törvényünk s az egyezmények azért nem részesítik védelemben, mert azokban általában önálló, egyéni szellemi alkotás nem szokott megnyilatkozni. Az ily közlemények átvétele semmi feltételhez, még a forrás idézéséhez sincs kötve, és szabadon vehetők át akkor is, ha utánnyomásuk meg van tiltva (Budapesti tábla P. XIV. 5859/1932. sz.). Indokolt a 9. §. 2. és 3. pontjaiban foglalt rendelkezéseket kiterjesztőleg értelmezni akkép, hogy a sajtóban megjelent cikkek ugyanoly feltételek mellett közölhetők rádió útján is, mint aminők mellett azoknak a sajtóban való utánnyomása meg van engedve. Indokolt ez a kiterjesztő értelmezés azért, mert a rádió épúgy, mint a sajtó, hivatva van a közönséget a napi eseményekről s időszerű kérdésekről tájékoztatni. Az utánnyomás tilalma alatt tehát a rádióközlés tilalmát is kell érteni. Viszont a rádión leadott közieményék átvétele a sajtóba a 9. §. 2. pontjának korlátai között van megengedve, s e mellett a kőnyomatos vállalatok joga folytán is korlátozva van (1. 6. §. 7. pontjánál.). A 4. és 5. ponthoz. A 4. pont megengedi nyilvános ügyiratoknak közlését. Nyilvános ügyiratok azok, amelyeket közhatóságok vagy hatósági személyek hivatalos hatáskörükben, hivatalos célra állítottak ki, ilyenek a hivatalos jegyzőkönyvek, jelentések, határozatok, ezek indokolása; ide tartoznak a hatósági személyek által hivatalos használatra valamely szakkérdésben készített tervezetek, monográfiák is. Az ügyvédek által készített s benyújtott periratok és beadványok is tartalmazhatják valamely kérdés önálló, egyéni feldolgozását, de mivel általában arra vannak szánva, hogy nyilvános tárgyaláson vagy nyilvános ülésen szóval előadásának, a 6. §. 2. pontia alól kivont s a 9. §. 5. pontja alá eső előadásokkal, beszédekkel esnek egv tekintet alá.42 42 Dr: Kenedi Gt*za szeriirat („A magyar szerzői jog" l'Oft: 1:) mint nyjil-