Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

A MAGYAR SZERZŐ JOG 33 dolgozatok a költemények, regények, elbeszélések, tárcák. Hírlapokban rendszerint ezek tordulnak elő, míg tudományos dolgozatok inkább folyóiratokban szoktak megjelenni. A berni egyezmény 9. cikkének 1. bekezdése, amelyet a római egyezmény változatlanul hagyott meg, a szabad átvétel alól teltétlenül kivett művek gyanánt jelöli meg a regényt, elbeszélést és bármely tárgyú akár irodalmi, akár tudományos, akár művészeti jellegű minden művet. A törvényünk tehát e részben összhangban áll a berni, illetve római egyezménnyel. A törvény azoknak a cikkeknek körélből, amelyeket csak az utánnyomás határozott eltiltása esetén tilos közölni, nemcsak a szépirodalmi és tudományos cikkeket, hanem a 9. §. 3. pontja alá eső napihíreket s egyszerű közléseket tartalmazó vegyes apróságokat is kivonja, mint amelyek viszont védelem alatt egyáltalában nem állanak. E két kategória között álló cikkek tehát azok, melyek átvehetők, de csak abban az esetben, ha az utánnyomás határozottan megtiltva ninos. Ilyenek a vezércikkek, ismertetések, fejtegetések, bírálatok, szemlék stb., amelyek többé kevésbbé időszerű kérdéseknek bizonyos egyéni feldolgozását tartalmazzák. Ide tartoznak — feltéve, hogy nem minősülnek önálló tudományos műveknek — általaiban a gazdasági, politikai vagy vallási kérdésekre vonatkozó időszerű cikkek, amelyeket a római egyezmény 9. cikkének 2. bekezdése említ meg olyanok gyanánt, mint amelyek átvehetők az esetben, ha átvételt kifejezetten meg nem tiltották. E részben tehát a törvényünk magában foglalja azt, amit ide vonatkozóan a római egyezmény mond. A törvényünk a 9. §. 2. bekezdésében hírlapi cikknek hírlapba való átvételéről beszél. A törvénynek ez a rendelkezése tehát nem alkalmazható akkor, ha a cikk nem hírlapban, hanem folyóiratban jelent meg, avagy a cikknek nem hírlapba, hanem folyóiratba való átvételéről van szó. Ezzel szemben a római egyezmény 9. cikke a hírlap mellett említi a folyóiratot is, s így nem tesz különbséget a között, hogy akár a cikk megjelenése, akár annak átvétele hírlapban, avagy folyóiratban történik-e. A törvényünk ehhez képest nagyobb védelmet nyújt a szerzőnek, mint a római egyezmény, mert csak a hírlapból hírlapba való átvételt vonja ki a védelem alól. Az egyezmény 4. és 5. cikkei eseteiben tehát a mi törvényünk nagyobb védelme lesz irányadó. Hírlap és folyóirat között azonban gyakran nehéz a határvonalat megvonni. A hírlapok inkább napi eseményekhez tartozó, átmeneti jelentőségű s a közönség minden rétegét érdeklő cikkeket hoznak, míg a folyóiratok inkább a napi eseményektől távolabb álló, maradandóbb értékű s többékevésbbé a kérdések egy bizonyos körére, sokszor csak egy