Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A magyar szerzői jog különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára. [3. r.]

32 Dr. ALFÖLDY DEZSŐ nak ide az egyházi beszédeket és vallásos olvasmányokat tartalmazó müvek. Iskolai használatra szolgáló gyűjteményes művek alatt pedig itt az alsó- és középfokú iskolák részére készült tankönyvek, olvasókönyvek értendők, de nem a felső (egyetemi, főiskolai) oktatásra szánt müvek.40 A mai törvényünk — eltérően a régi Szjt. 9. §. 1. pontjától — az iskolai használat mellett a szerzők érdekében szándékosan nem említi az oktatási használatot is, — s így a szorosan az iskola alá tartozó oktatáson kívül álló oktatás céljára (aminő pl. a közművelődést szolgáló ismeretterjesztő előadás, szabad oktatás, stib) az átvételt a mai törvényünk már tilalom alá helyezi. A törvény 9. §. 1. pontjában említett idézést és átvételt csak azon feltétel mellett tekinti jogosultnak, hogy egyúttal a forrás, vagyis az eredeti mű címe, s e mellett akkor, ha a műben a szerző is meg van nevezve, a szerző neve is fel van tüntetve, és pedig világosan, tehát rövidítve is csak úgy tüntethető fel, ha a rövidítésből is a forrás vagy a szerző kellőkép felismerhető. A forrás, illetve a szerző megnevezésének mellőzésével egy tekintet alá esik annak nem kellő megnevezése. A törvény helyes értelmezése szerint a forrás, illetve a szerző megnevezésének szándékos vagy gondatlan elmulasztása (ami szándékosság esetén tulajdonképpen a plágium egy esete) a 23. •§. szerint vétség, és a 23. §-ban foglalt jogkövetkezményeket vonja maga után, amint azt a törvény a 47. §-ban a zeneművekre vonatkozó ugyanily szabályozásnál világosan kifejezésre is juttatja. Megjelent művekbe foglalt szövegképek, ábrák és rajzok, amennyiben a 67. § szerint mint eredeti alkotások, védelem alá esnek, a rájuk megfelelően alkalmazandó 9. § 1. pontja szempontjából a nagyobb írói művek egyes kisebb részeivel egy tekintet alá esnek, s így szintén csak önálló tudományos műbe vagy kizárólag egyházi, illetve iskolai használatra szolgáló gyűjteményes műbe vehetők fel a forrás s esetleg a szerző megnevezése mellett (Kúria P. I. 277/1930. sz.). A 2. és 3. ponthoz. A 2. pont szerint a szépirodalmi és tudományos dolgozatok kivételével egyéb hírlapi cikkek átvehetők más hírlapba, kivéve, ha az utánnyomás határozottan meg van tiltva, de a forrást és az abban esetleg megjelölt szerzőt világosan meg kell nevezni. Szépirodalmi és tudományos cikkek átvételéhez tehát a szerző beleegyezésére van szükség abban az esetben is, ha azon az utánnyomás tilalma nincs feltüntetve. Szépirodalmi 40 Dr. Kenedi Géza: ,,A magyar szerzői jog" 100. 1.