Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - Blanketta és törvény a biztosítási jogban

Dr. VADÁSZ IMRE Az „Unfallversicherung" című IV. Hauptstück-ben elhelyezeti 162. §. Felsorolja a kárbiztosítást szabályozó szakaszok közül azokat, amelyek a balesetbiztosításnál is alkalmazandók. Eme szakaszok közé az igényátszállásra vonatkozó 62. §-t nem veszi fel. Vagyis az osztrák törvény a biztosító jogutódlását az életbiztosítás körébe tartozó balesetbiztosításnál nem adja meg. A szorosan vett balesetbiztosításnál pedig a vonatkozó III. Hauptstück-öt befejező 153. §-nak a kényszerítő jogszabályozásra utalása zárja azt ki. A német biztosítási törvényben az osztrák 162. §-nak megfelelő szakasz nincs, de nem mintha a német törvény a kérdéses jogutódlást megengedné, banem azért, mert a német törvény szerkesztéstechnikája olyan, hogy a PerKonenversicherung -ot tartalmazó ,,Abschnitt"-ben, amelyben az élet- és a balesetbiztosítást foglalja össze, egyáltalában mellőz minden hivatkozást a kárbiztosítási szakaszokra, és mindazt, ami egyformán áll úgy a kár-, mint a személy-biztosításra, itt ismét kifejezetten kimondja; a kérdéses jogutódlást azonban nem mondja ki. Ebben a kérdésben a német joggyakorlatban és jogirodalomban nincs is semmi kétely, tehát nem is kételyek eloszlatása végett, hanem magyarázatként mondják a kommentárok a következőket: Ehrenberg; Handbuch des gesamten Handelsrechtes Vili. kötet, I. rész 649. oldal 4. jegyzetében idézi a Gerhard, Hagen és mások által írt ^Kommentár zum VVG" 312. oldaláról, miszerint az ,,Übergang der Ersatzansprüche" indoka a kárbiztosításnál a túlbiztosítás tilalmában keresendő s a jogtalan gazdagodásnak vet gátat, majd így folvtatja: ,,Es ist zu beachten, dass diescr Gesichtspunkt lediglich für die Schadenversicherung gilt, alsó für die Unfall- und Lebensversicherung nicht in Betracht komiul". Ehrenberg a 657. oldalon: Personenversicherung: ,,Bei der Lebens- und Unfallversicherung steht es dem Versicherungsnehmer frei, sich Kapitalbetraege beliebiger Höhe auszubedingen; hier wird alsó die Höhe der Entschaedigungssumme nicbt durch den Schaden begründet und der innere Grund des § 67, der auf eine Verhütung doppelter Entschaedigung hinauslauft, versagt. Demnach ist § 67 VVG auf die Personenversicherung nicht anwendbar." Bruch a VVG-hez írt Kommentar-jának 315. oldalán ugyanezt mondja: ..Der Grundsatz des § 67 findet nur in der Schadenversicherung, nicht auch in der Lebens- und Unfallversicherung Anwendung. Bei diesen Versichei ungs-vveigen ging der Ersatzanspruch des Versicherten auf den Versicherer über, wenn der Übergang ausbedungen wurde, was in der Unfallversicherung üblich war, aber von dem Aufsichtsamt nicht mehr genehmigt wird" Most érkeztem a jelen dolgozatom címében említett ,,blanktttához". Minthogv Németországban az életbiztosításnál törvényes jogutódlás nincs, megpróbálták a biztosítók ezen úgy segíteni, hogy az igényátszállást külön kikötötték a kötvényben. De mindhiába: a német biztosító társaságok állami felügyeleti hatósága az ilyen kikötést tartalmazó biztosítási feltételeket nem hagyta jóvá, mert ellenkeznek a kényszerítő törvénnyel. Nálunk a K. T. 507. §-ból folyik, hogy a biztosító jogutódlása életbiztosításnál még kötvénybeli kikötés esetében sem állhat be, mert az ilyen kikötés a törvény kényszerítő jellegű szabályozásában foglaltnál súlyosabb terhet róna a biztosítottra. Ez az 507. §. továbbá annak is bizonysága, hogy az 506.-ban s/.erkesz tési hibából maradt benn a 483. §-ra hivatkozás; a 472. §-ra kellett volna itt hivatkozni s nem a 472. §. tartalmát megismételni. Hogy mikép ítélik meg a mi bíróságaink a jogutódlásnak kötvénybeli kikötését, arra alant rátérek, de előbb még idézem a francia törvényt: „Loi du 13 Juillet 1930 relatíve aux contrats d'assurances". Ennek a kárbiztosítást szabályozó II. címében lévő Art. 36.-e elismeri az igénvátszállást. amely alól a személybiztosítást a Titre III. Art. 55. kiveszi: ,,Dans l'assurance de personnes l'assureur aprés payement de la somme assurée ne peut étre subrogé au droit du contractant ou du bénéficiaire contre des tiers á raison du sinistre'\