Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - A választási panaszjogból kizárt ajánló

A VÁLASZTÁSI PANASZJOG 397 ki azon felfogásból, hogy a döntvény tartalma okvetlenül azonosnok tekintendő valamely egyedül helyes, változatlan törvényértelemmel. De ha bizonyos is volna, hogy a döntvény valamely kútfőnek kezdettől fogva egyedül helyes értelmét fejezi ki, — akkor is indokolt és megáll az a (ha úgy tetszik: különleges, singularis jellegű) jogtétel, miszerint akkor, ha a bíróságok egyöntetű állandó gyakorlata helytelenül értelmezte a törvényt, quasi csak egy putatív jogszabályt alkalmazott, úgy egy irányváltoztató döntvény hozatala (ha úgy tetszik: a helyesebb bírói felismerés bekövetkezte) után is — a múltbeli tényállásokra még a régebbi gyakorlatban elfogadott putatív szabály alkalmazandó. i) Akár döntvény alakjában, akár egyszerű bírói határozatokban jelentkezik a joggyakorlat irányváltozása, — kétségkívül van bizonyos ellentmondás, sőt súlyos inkonveniencia abban, hogy az eddigivel ellenkező bírói gvakorlat. legalább is az első esetekben, rendszerint visszaható erővel jelentkezik, mert máskülönben aligha fejlődhetnék ki. Hiszen a feleknek nem volna érdemes a joggvakorlat megváltozását, a bírói jogfejlesztést kiküzdeniök, ha épp az ő ügyükben az új gyakorlat amúgy sem volna alkalmazható. Amíg tehát más megfelelő megoldás nem történik, addig a magasabb jogpolitikai érdekek megkívánják, hogy a régitől eltérő új joggvakorlat legalább is az első esetben vagy esetekben visszahatólag alkalmaztassék; habár ez a régi joggvakorlat helvességében bízó felekre nézve igazságtalanságot jelent. Helytelen volna azonban ezt az igazságtalanságot azáltal is fokozni, hogv ha az új gvakorlat már ki van küzdve, az az utóbb még felbukkanó régi esetekre is visszahatólag alkalmaztassék. A VÁLASZTÁST PANASZJOGBÓL KIZÁRT AJÁNLÓ Irta: Dr. ALBRECHT FERENC budapesti ügyvéd Az 1925. évi XXVI. tc. 106. §-ának 4-ik bekezdése szerint a képviselőválasztás érvénytelenségének megállapítása iránt indítható „panasz joga nem illeti meg azokat, sem meghatalmazottként nem járhatnak el azok, akik a választásban hivatalosan közreműködtek, vagy a képviselőre szavaztak, vagy pártja részéről ajánlók vagy bizalmi egyének voltak". A Közigazgatási Bíróság eddigi gyakorlata szerint a panaszjogból kizártak közé sorolja azokat a választókat, akik a megtámadott képviselő ajánlási ívét aláírták. Ez a törvényértelmezés a Közigazgatási Bíróságot súlyos feladat elé állítja, miután az ajánlások körül fennforgó abuzus folvtán, mikor rendszerint a benyújtott ajánlási íveken szereplő választók száma meghaladja a választói névjegyzékbe felvett választók számát, a panasz-