Jogállam, 1935 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A kötelemszegés

A KÖTELEMSZEGÉS 15 eredően az egyik (a hitelező) a másiktól (az adóstól) meg határozott szolgáltatást követelhet s viszont utóbbi (az adós) erre a szolgáltatásra kötelezve van. A szolgáltatásra vonatkozóag a MJT. 945. §. 2. bekezdés azt mondja: a szolgáltatás valaminek adásában, tevésében, vagy nemtevésében állhat. A nemtevés jelentkezhetik olyan alakban, hogy az adós ezentúl sem teszi azt, amit eddig nem tett, de jelentkezhetik úgy is, hogy az adós abbahagyja azt, amit eddig tett, végül abban az alakban is, hogy az adós türi a hitelező valamely cselekményét és nem tesz ellene. Mindegyik esetben az adós nemtevésében áll az elvállalt szolgáltatás. A magánjogi törvénykönyv első tervezetéhez kiadott indokolás is kimondotta, hogy a nem tevés alatt valaminek tűrése is értendő. A szolgáltatásnak tételes meghatározásánál hiányzik a korábbi törvénykönyveknek az a jellegzetessége, amely szerint a szolgáltatásnak a hitelezőre nézve vagyoni értékűnek kell lennie. Rendszerint az adós szolgáltatása a hitelező vagyoni érdekét szolgálja ugyan, de lehetséges olyan szolgáltatás is, amely a hitelezőre nézve vagyoni értékkel nem bir s azért mégis ennek a szolgáltatásnak vétkes nemteljesítése kötelemszegés lesz. Gondoljunk csak a jelenleg érvényes fővárosi lakbénleti szabályok ama intézkedésére, amely szerint a lakásbérlő 25 centiméternél szélesebb és hosszabb címtáblát nem alkalmazhat. A szolgáltatás itt valaminek nemtevésében áll, ezzel ellenkező cselekmény kötelemszegés. A 35 cm széles és hosszú címtábla alkalmazása a bérfoeadóra nézve adott esetben vagyoni kárral nem jár s mégis a lakásbérlő ellen, aki a megengedettnél nagyobb címtáblát alkalmaz, a kötelemszegés jogkövetkezményeit érvényesítheti. A szolgáltatásnak vétkes nemteljesítése hozza létre a kötelemszegést. A vétkességet egyaránt előidézheti az adósnak szándékos, vagy gondatlan eljárása. Ezt a jogszabályt a MJT. 1134. §-a következőképpen fogalmazza meg: „Az adós, amennyiben törvény vagy jogügylet másként nem rendelkezik, minden vétkességeért — szándékos, vagy) gondatlan eljárásáért — felel. Gondatlanság annak a gondosságnak az elmulasztása, amelyet az élet felfogása szerint rendes embertől az eset körülményei között el lehet várni. A tiltott cselekmény beszámíthatóságának szabályai (1717— 1718. §-ok) megfelelően itt is állanak. A szándékosságért való felelősséget eleve sem kizárni, sem korlátozni nem lehet". A teljesítés körüli vétkesség nem szorítkozik azonban csak az adós személyére, mert az 1135. §. ezt következőképpen terjeszti ki: „Törvényes képviselőjének és a teljesítésnél alkalmazott személynek a teljesítés körüli vétkességeért az adós ép